André Kertész hazaérkezett

André Kertész: Torzulás n° 41, [André Kertész önarcképével] (1933). A kép zselatinos ezüst nagyítással készült Jogtulajdonosa: Collection Maison Européenne de la Photographie.

MTI

"André Kertész nem egyszerűen megragadta a valóságot, hanem újraalkotta a látottakat" - méltatta a kiállítást megnyitó Réthelyi Miklós a világhírű fotográfus munkásságát. A nemzeti erőforrás miniszter felidézte, hogy a fotóművész az 1920-as évek Magyarországáról indulva Párizsban, majd New Yorkban vált világhírűvé, Robert Capa, Brassai és Moholy-Nagy mellett a magyar fotográfia egyik legnagyobb alakjává. Éppen ezért meglepő, hogy szülőhazájában eddig nem volt átfogó kiállítása - jegyezte meg a miniszter.

Marta Gili, a tárlat anyagát összeállító párizsi Jeu de Paumes igazgatója szerint ha a megnyitón jelen lehetne, André Kertész valószínűleg azt mondaná: végre hazaérkezett. A több mint 250 eredeti vintázsfotót, illetve a művész által ellenőrzött kópiát felvonultató kiállítás a francia intézmény két kurátora, Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq hat éves kutatómunkájának eredményeképpen állt össze, majd a 2010 szeptemberi párizsi bemutatkozást követően a svájci Winterthur és Berlin után érkezett utolsó állomására, Budapestre. Az igazgató kitért arra, hogy André Kertész életművét jelenleg a világ számos nagy nevű gyűjteménye őrzi, a kutatások során azonban a sok világhírű kép mellett mindeddig ismeretlen fotók is előkerültek.

Csorba László, az MNM főigazgatója arról beszélt, hogy az André Kertész-kiállítást és kísérőrendezvényeit az intézmény legjelentősebb idei vállalkozásaként tartják számon. "Ez a kiállítás jelzi azt a szintet, ahogyan a Nemzeti Múzeum őrzi és bemutatja a magyar kultúrát" - fogalmazott.

Az André Kertésszel forgatott egyik utolsó, 1984-es riportfilm készítője, Kepes András személyes élményeit elevenítette fel a világhírű fotóművészről. Mint Kertész a riporternek elárulta, felvételeit általában nem komponálta hosszasan, "csak megnézte, észrevette, kattintott egyet, és kész volt a kép". A képekkel azonban hazudni is lehet, Jean-Luc Godard óta tudjuk, hogy morális kérdés, hová állítja le a fotográfus a kamerát - emlékeztetett Kepes András, hozzátéve: André Kertész a bizonyíték arra, hogy a fényképezőgépet "morálisan is lehet használni".

A mától megtekinthető nagyszabású tárlat az I. világháborúban készített felvételektől kezdve végigköveti Kertész magyarországi, párizsi, majd hosszú amerikai korszakát egészen a nyolcvanas években készített színes polaroid fotókig. A főbb életszakaszokon belül a kurátorok egy-egy technika vagy téma mentén számos kisebb fókuszpontot is kijelöltek, például Kertész rendhagyó párizsi művészportréit vagy idős korának magányát feldolgozó munkáit.

Kertész képek. Kertész és Magyarország címmel az MNM kamaratárlat és konferencia keretében is feldolgozza a világhírű fotográfus hazai recepcióját. A múzeum József nádor-termeiben december 31-ig látogatható kiállítás számos kísérőprogramjáról a www.andrekertesz.hu honlap nyújt részletes információkat magyar és angol nyelven.

Középkor

• Mégse gyilkolták meg a középkori remetepápát
• Pestis segítette a Római Birodalom bukását
• Utolsó csatájában is koronát viselt III. Richard
• Itt írhatták Artúr király legendáit
• Megtalálták a legrégebbi európai szakácskönyvet