Régészeti fronton is zajlik az izraeli-palesztin konfliktus
2011. október 13. 09:36
A palesztin archeológusok régészeti módszerekkel, „kulturális intifáda” keretében harcolnak az izraeli állam ellen, s ásatási eredményekkel akarják megdönteni a történelmi érvelésre épülő izraeli követeléseket.
Korábban
A Palesztin Hatóság a világörökség részévé kívánja nyilváníttatni Krisztus születésének helyét, Betlehemet, amikor az UNESCO felveszi a palesztin szervezetet teljes jogú tagjai közé. Hamdan Taha, a Palesztin Hatóság kulturális és régiségügyi minisztere Nábluszt és Hebront is a húsz, világörökségi státuszra felterjesztett helyszín között említette.
Taha professzor, akit a palesztin revizionizmus úttörőjének is neveznek, már régebben megkezdte a kultúra és tudomány fegyvereivel folytatott harcát: egy a National Geographic hasábjain januárban megjelent hirdetésben (Travel Palestine) ugyanis deklarálta, hogy Palesztina a Mediterráneum és a Jordán-folyó között fekszik. Taha tanulmányait Berlinben végezte, majd később olasz régészekkel dolgozott együtt a szentföldi feltárásokon, amelyeket egyházi szervezetek, európai kormányok, valamint az UNESCO finanszírozta.
A Palesztin Hatóság UNESCO-nak címzett kérelmét a Vatikán szentföldi kirendeltsége, a Görög Ortodox Egyház és az örmény egyház is támogatja. A régészeti feltárások fontos szerepet játszhatnak a születőfélben lévő palesztin állam identitásában.
A palesztin miniszter jelenleg tíz ásatást felügyel, amelyeket külföldi országok finanszíroznak. A holland kormányzat például nemrég adományozott 300 ezer eurót a Palesztin Hatóságnak egy Náblusz közeli ősi város feltárására. Az ásatásokra utalva a Palesztin Hatóság honlapján közölte, hogy eddig nem találtak ősi zsidó templomok létezésére utaló nyomokat Jeruzsálem területén.
Taha a hágai bíróságnál háborús bűntetté szeretné nyilványíttatni a Templomhegynél zajló izraeli feltárásokat. A professzor szerint a Biblia csupán „mitológiai narratíva”, és az területeket Isten és a régészet nevében lefoglaló izraeli archeológia túl „eurocentrikus”, az izraeli munkák pedig az imperializmusban gyökereznek.
Taha nemrég fejezte be a Palesztin Hatóság Leideni Egyetemmel közös ásatását Tel Balata területén. A település az ortodox zsidók egyik legfontosabb zarándokhelye, mivel a hagyomány szerint Tel Balatában van az ószövetségi József nyughelye is. A palesztinok érvelése szerint viszont a sír valójában egy helyiek által tisztelt muszlim, Juszuf Dukat sejk nyughelye, aki 150 évvel ezelőtt élt.
A múlt évben, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy fontolóra vették 150 régészeti helyszín – köztük van Ráhel sírja Betlehemben és a pátriárkák hebroni barlangja – rekonstrukcióját, Taha kijelentette, hogy a két szent hely zsidó karaktere csupán „mesterséges”, „rablásnak” nevezte a folyamatot. A palesztin miniszter véleménye szerint még a Holt-tengeri tekercseket is a palesztinoktól lopták.
A kulturális miniszter egyik célpontja Siló városa, amely közel négy évszázadon keresztül az ókori zsidóság fővárosa lehetett Jeruzsálem előtt. Taha szerint azonban az ősi vallási központ sosem létezett. „Megtalálhatják a csirkecsontot, amelyet a nagyapám evett ötven évvel ezelőtt, és mondhatják, hogy az egy ősi áldozati bárány” – jelentette ki a palesztin régész-miniszter. Izraeli részről Gabriel Barkai (Barkay) archeológus leszögezte, hogy véleménye szerint a revizionizmus rosszabb a holokauszttagadásnál.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat 19:15
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap