Szászánida pecsétkövek a MOL-ban
2012. január 17. 15:58
A Magyar Országos Levéltár által a tavalyi év során vásárlás útján szerzett pecsétgyűjteményben két sajátos formájú pecsétkő fordul elő, melyekről a vizsgálat során kiderült, hogy az ó- és középkort átívelő Szászánida Birodalomból származnak. Közülük az egyik különösen szép kivitelű darab - írja Gesztelyi Tamás a Magyar Országos Levéltár honlapján.
Korábban
A Magyar Országos Levéltár alapvetően az oklevelek és iratok gyűjtőhelye, de emellett helyet biztosít az előbbiekkel összefüggő tárgyi emlékeknek, mindenekelőtt a pecsétnyomóknak is, melyekből a Magyar Nemzeti Múzeum mellett a legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkezik. Ennek legutóbbi gyarapodása során a közép- és újkori fém pecsétnyomókkal együtt két ékkőből készített, gyűrűformához hasonlatos pecsétnyomó is bekerült a gyűjteménybe, melyek láthatóan teljesen más kulturális környezetből származtak, mint európai társaik. Formájuk és ábrázolásaik alapján a hozzáértő szem tüstént megállapíthatja, hogy szászánida pecsétnyomókról van szó. Ez a kevéssé ismert kultúra az egykor hatalmas achaimenida Perzsa Birodalom újjászületésének időszaka. I. sz. 226 körül jött létre, és a Közel- és Közép-Kelet legerősebb birodalma volt egészen 642-ig, amikor az arab törzsek megdöntötték és területét elfoglalták.
A Közel- és Közép-Kelet egészében a pecséthasználat bölcsőjének tekinthető. Már az i. e. 6. évezredtől kezdve nyomon lehet követni használatukat ezen a területen nyilvánvalóan a kereskedelmi forgalom kialakulásának következményeként. Nem véletlen tehát, hogy az itt kialakuló államok mindegyike átvette ezt a hagyományt, és kialakította e téren is a maga formavilágát és tematikáját.
A szászánida pecsétkövek az újperzsa glyptika körébe tartoznak. Őrzik az achaimenida, graeco-perzsa, parthus-perzsa hagyományt, ugyanakkor a nyugatról szomszédos Római Birodalomban széles körben elterjedt gemmahasználat is nagy hatást gyakorolt rájuk. A pecsétkövek formája a helyi hagyományt követve többnyire félgömb, gömbszelet, lapított gömb alakú, melyek oldalt át vannak fúrva, hogy felfűzhetők legyenek. (Római hatásra megjelennek a gyűrűkövek is.) Véséstechnikájukra viszont a római császárkor tömegtermelésének leegyszerűsített formaadása jellemző: nagyobb gömbfelületekbe kisebb vonalkázással jelzik az alakok részleteit.
Az ábrázolások tematikája igen változatos: királyportrék, vadászatok, állatok, növények, keveréklények, szimbólumok, körülöttük pedig gyakran pehlevi (közép-perzsa) felirat olvasható. Kronológiájuk egyelőre nehezen állapítható meg. A legjobb minőségű munkákat a művészetük virágkorának idejére, a 4-5. századra szokás helyezni. Egyébként a pecsételők készítése és használata folyamatos volt. Elsősorban a király és a hivatalnokok körében, aminek bizonyítéka a százával előkerült agyagbullák. Ezek a pecsétkövek lenyomatai, melyek az okiratok lezárására és hitelesítésére szolgáltak. Az okiratok templomok levéltáraiban voltak elhelyezve, melyek ha leégtek, az okiratokból csak a pecsétek maradtak meg, immár a kutatók számára értékes dokumentumokként. De a mindennapi életben is használták a pecséteket leginkább a tárolóedények lezárására és lepecsételésére.
A teljes cikk és fotók a MOL honlapján
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek tegnap
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt tegnap
