A földművelés korai nyomai Európában

Susan Allen, az egyetem antropológiai tanszékének professzora és Ilirjan Gjipali, az Albán Régészeti Intézet munkatársa nevéhez fűződik a Dél-albániai Neolitikus Régészeti Projekt elindítása (SANAP), ami nemcsak az albániai régészet, hanem egész Kelet-Európa egyik sötét foltját világosíthatja meg, feltárva a földművelésre való áttérés korai szakaszának részleteit.

„Albániával kapcsolatban van egy nagy információs szakadék, amely a korai neolitikummal, a földművelés korai szakaszával kapcsolatos” – mondta el Allen. „Ugyan a hetvenes-nyolcvanas években számos korai neolitikum kori helyszínt tártak fel Albániában, növényi és állati maradványok – ami a korai földművelés megértésének kulcsa lehetne – nem kerültek elő, a területeket pedig nem vetették radiokarbonos vizsgálat alá” – fűzte hozzá.

„A kommunista Enver Hodzsa uralma alatt Albániában nem alkalmazták azokat az eljárásokat (környezeti régészet, radiokarbonos vizsgálat), amelyek Európa többi részén ekkoriban kezdtek elterjedni. Hodzsa 1985-ben bekövetkezett halála és a kommunizmus négy évvel később történt bukása megteremtette a lehetőséget, hogy nagy nemzetközi projektek, így a SANAP is elindulhasson” – fejtette ki Allen.

Az ásatások rámutattak, hogy az Albánia délkeleti részén elhelyezkedő, i.e. 6500 körül lakott Vashtëmi volt az egyik legelső olyan hely Európában, ahol a földművelés gyökeret vert. Itt tönkebúzát, alakort (egyszemű búza) és árpát termesztettek, az állatok közül pedig disznót, szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tenyésztettek, de előfordult szarvas, hal, nyúl, teknősbéka és angolna is.

rendszerváltás

• Fotókiállítás a rendszerváltás éveiről
• A szovjetek 1989-ben támogatták volna a csehszlovák ellenzéket
• Rendszerváltást kutató intézet jön létre
• Elhunyt Mark Palmer volt budapesti amerikai nagykövet
• Gorenje-turizmus 1988-ban