Nők is "bankolhattak" az ókori Rómában

Carmen Lázaro, a Universitat Jaume I. római jog professzora tanulmányában azzal foglalkozik, hogy a nők hogyan próbáltak meg a törvényeket kijátszva hitelhez jutni, ami a korban gyakorlatilag a férfiak kiváltsága volt. Általános tendencia volt, hogy a szebbik nem tagjai személyes, legféltettebb tárgyaikat – úgy mint ékszerek – zálogosították el annak reményében, hogy pénzhez, ily módon hitelhez jussanak.

A – mai szóhasználattal élve – mikrohitelezési forma létezését számos – többnyire epigráfia – forrás támasztja alá. A pompeji Granio-ház feliratai között az egyiken egy bizonyos Faustilláról lehet olvasni, aki 6,25 százalékos kamattal „dolgozott”.

Lazaro azt írja, hogy ezek a kölcsönök teljesen legálisak voltak, a hatóságoknak nem kellett áldásukat adni rájuk. A jogi megkötöttségek végül oda vezettek, hogy a nők egy olyan mechanizmust fejlesztettek ki, amellyel a törvény szigorát kijátszva, legális úton juthattak pénzhez.

A mikrohitelezéshez hasonló üzleti modellnek köszönhetően a nők némi szabadságot élvezhettek, megkerülve a törvény betűjét – fogalmaz a tanulmány. Lazarus szerint a nők tevékenysége nem korlátozódott a kölcsönzésre: ők felügyelték a szállítást, irányították a textil- és a cipőgyártást, luxuscikkekkel és élelmiszerrel kereskedtek.

„A nők szabadsága az üzleti életben onnan eredt, hogy nagy volt a kockázata az özvegységnek, s felismerték, hogy a családi gazdaságot folytatni kellett” – írja a kutató.

Biblia

• Kézírással másolja Jakab király Bibliáját
• A tinta mutatta meg Júdás evangéliumának eredetiségét
• Jelentős felfedezések Ábrahám szülővárosából
• Ki írta a Zsidókhoz írt levelet?
• Életet mentett a Biblia az első világháborúban