Virtuális barangolás a Gízai-fennsíkon

Az archívum alapjait George Reisner (1867-1942) amerikai régész-egyiptológus rakta le, aki az 1900-as évek elején kezdte ásatásait a Gízai-fennsíkon. Az elmúlt tíz évben a gízai ásatások során született fényképeket, ásatási naplókat, vázlatokat és egyéb dokumentumokat digitalizálták, és online elérhetővé tették a múzeum honlapján. A gazdag adatbázis alapján rekonstruálta a Dassault Systemes a gízai nekropoliszt a lehető legpontosabb módon.

Az interaktív weboldalt folyamatosan fejlesztik, hiszen jelenleg csupán az anyag 10 százaléka található rajta. A honlapra látogatók jelenleg a restaurált sírkamrákat és masztabákat, négy ókori templomot, valamint Kheopsz és Mükerinosz fáraó piramisát "járhatják be", de nem "barangolhatnak" Kheprén piramisában, ahogy a Nagy Szfinx is egyelőre kimarad a virtuális túrák programjából.

Az egyiptomi főváros közvetlen közelében lévő Gízai-fennsíkon található Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz óbirodalmi fáraók piramisai, amelyeket i. e. 2600 és 2500 között építették.

A teljes piramismező a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat - köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát -, a Nagy Szfinxet, Khephrén és Mükerinosz völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.

Középkor

• Mégse gyilkolták meg a középkori remetepápát
• Pestis segítette a Római Birodalom bukását
• Utolsó csatájában is koronát viselt III. Richard
• Itt írhatták Artúr király legendáit
• Megtalálták a legrégebbi európai szakácskönyvet