A vaskorban is volt társadalmi egyenlőtlenség

Kutatók több mint háromszáz, Közép-Európából származó emberi csontvázat vizsgáltak meg, és megállapították, hogy az első neolitikum kori földművelők esélye különbözött a földhöz való jutást illetően. A csontokon végzett stronciumizotóp-vizsgálat – amely a származásról nyújt információt – kiderítette, hogy azon földművesek, akiket fejszével temettek el, a csontjaikban sokkal kevesebb izotópváltozat található. Mindez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek nagyobb volt az esélye (a jobb minőségű) földek megszerzésére, mint akik mellé nem temettek ilyen eszközöket.

„A fejszével eltemetett emberek a korai földművelők által kedvelt termékeny löszös földön termelt növényeken éltek” – mondta el a Bristoli Egyetem régész-antropológusa, Alex Bentley. „Ez azt jelzi, hogy mindvégig hozzájuthattak a jó minőségű, földművelésre alkalmas területekhez” – tette hozzá. A kutatás arra is rámutatott, hogy ezekben a közösségekben leginkább a patrilokális életforma érvényesült, tehát általában a nők költöztek a kiválasztott férfiakhoz, és nem fordítva. Ez az új régészeti bizonyíték megerősíti azon régészeti, genetikai, antropológiai és nyelvi bizonyítékokat, amelyeket eddig a neolitikum kori Európában találtak.
 

Ókor

• Rengeteget szeretkeztek nyáron az ókori egyiptomiak
• Európaiak voltak a minósziak
• Közút lesz egy 2300 éves maja piramisból
• Miért hagyták abba az egyiptomiak a piramisok építését?
• Felfedezték Jeruzsálem ősi kőbányáját