Vörös árnyalatok

Komáromot és a Monostori erődöt 1945–ben szállta meg a szovjet hadsereg. 1990-ig tartották ellenőrzésük alatt a várost és az épületet. E hosszú idő alatt az emberek elfelejtették a monarchia korabeli boltíves falakat, a sok-sok nemzet tudásából épült, végeláthatatlan kazamatarendszert és a bástyából nyíló csodás kilátást a Dunára. Maradt a szovjet, fegyveres katona látvány az őrtoronyban, a radarok zaja és a titok.

Miután 1991-ben a szovjet katonai alakulatok elhagyták a várost, kiderült, hogy a Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb lőszerrraktáraként szolgált. Ha felrobban, ma nem ott folyik a Duna és Komárom városa eltűnik a térképről. Még ebben az évben a területet lőszermentesítették, és a Dunai bástyát megnyitották a látogatók előtt.

Nemcsak a város, hanem az ország történetéhez is szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódik a szovjet időszak. Az emberek identitása, attitűdjei nem értelmezhetőek a 45 év ismerete nélkül. Emlékezetükben a mai napig él a szovjet katonai koszorúzások látványa, a lövések hangja, és máig foglalkoztatják őket a titkok. Bizarr, hátborzongató és komikus történetek kerülnek elő, amik az elmúlt korszakról mesélnek. Ez a hagyaték máig érintetlen a fejekben és a lelkekben, a feldolgozatlan múlt kísért, befolyásol. A korszak nem zárulhat le a titkok felfedése, a zavaros érzések letisztulása és a múlt kibeszélése nélkül.

A Monostori erőd esetében csak néhány dokumentumra, fotóra lehet támaszkodni, ha az ember az igazságra kíváncsi. Nagyobb részben mesék, legendák töltik be az űrt a kíváncsiság és a valóság között. Ezt az űrt igyekszik betölteni a Monostori Erőd Nonprofit Kft., első lépésben ezzel a kiállítással.

A kutatómunka érintette a tótvázsonyi laktanyát, az úgynevezett „Kis Moszkvát”, ahol 20 éve érintetlenül hevertek a földön az itt hagyott tárgyak. A hatalom társadalmi hatásait, valamint az ellenállást kutatva megkerülhetetlenné váltak az észak-komáromi és a megyei események, melyek feltárásában országos, megyei és helyi intézmények nyújtottak szakmai segítséget. A helyi és környékbeli lakosság körében közzétett felhívásnak köszönhetően pedig a város és az erőd szovjet időszakából származó tárgyak gazdagítják a gyűjteményt. A kort legjobban tükröző, legkülönlegesebb tárgy felajánlója elnyerte az Adományozók Arany Oklevelét, amelynek átadására a kiállítás megnyitásakor kerül sor.

2. világháború

• A zalaiakat vitték elsőként a Don-kanyarba
• Szándékosan kegyetlenkedtek-e a magyarok civilek ellen a Szovjetunióban?
• A csata, ahol a németek és az amerikaiak egy oldalon álltak
• 70 éve zajlott az elfelejtett csata
• 70 év után betűzték ki a hadifoglyok titkos üzenetét