90 éve született A rózsaszín párduc alkotója
2012. június 26. 09:38 MTI
Kilencven éve, 1922. június 26-án született William Blake Edwards Oscar-díjas amerikai filmrendező, A rózsaszín párduc és az Álom luxuskivitelben című filmek alkotója. A rendező pályafutása során sok elismerést, de legalább annyi kritikát is kapott, elismerték technikai tudását, de hiányolták filmjeiből a mélységet.
Korábban
Az Oklahoma állambeli Tulsában született William Blake Crump néven, egyenesen a szórakoztatóiparba: egyik nagyapja a némafilm-korszak ismert rendezője, mostohaapja producer volt. A negyvenes években színészként kezdődött hollywoodi karrierje, nyúlfarknyi szerepekkel az A-kategóriás és főszerepekkel a B-kategóriás filmekben. A második világháború után rádiójátékokat, forgatókönyveket írt és közreműködött a televíziós Mickey Rooney Show létrehozásában is, majd átült a kamera másik oldalára.
Rendezői pályafutása az ötvenes években olyan kasszasikerekkel kezdődött, mint a Tökéletes eltáv és az Alsószoknya hadművelet, ezekben olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Tony Curtis, Janet Leigh, Cary Grant. 1958-ban készítette a Peter Gunn című detektívsorozatot, ennek fülbemászó, dzsesszes témáját az a Henry Mancini írta, akivel életre szóló baráti és munkakapcsolata alakult ki.
1961-ben készítette a hatalmas sikert arató, Álom luxuskivitelben című romantikus komédiát Truman Capote (jóval kesernyésebb) regényéből, Audrey Hepburn főszereplésével. A film zenéje és egyik betétdala, a Moon River - természetesen Mancini szerzeménye - Oscar-díjat nyert. Ezt követte a Még tart a bor és friss a rózsa, amelyben Jack Lemmon és Lee Remick egy alkoholista házaspárt alakítanak, Edwards szívszaggató részletességgel ábrázolta pokoljárásukat. A nagy költségvetésű filmek világában azonban nem találta helyét, a világkörüli autóversenyen játszódó, rendkívül drága, Stan és Pan emlékének ajánlott Verseny a javából nem váltotta be a producerek reményeit, hiába vonultatták fel Tony Curtist, Jack Lemmont és Natalie Woodot.
Edwards 1964-ben lepte meg a gyanútlan nézőket A rózsaszín párduc első kalandjával: a Peter Sellers által alakított, csetlő-botló, kétbalkezes Clouseau felügyelő még öt alkalommal tért vissza a filmvászonra, mindig Henri Mancini jellegzetes főcímzenéjével. A filmek anyagilag is rendkívül sikeresek voltak, az 1975-ös opusz például két és félmillió dollárért készült és százmilliót jövedelmezett.
Ugyancsak Sellers volt a főszereplője az Estély habfürdővel című komédiának, a hollywoodi partin galibák sorozatát okozó ügyefogyott indiai statiszta szerepében. Edwards válással végződő első házassága után, szerelmi vallomásként rendezte meg 1970-ben második felesége, Julie Andrews számára a Lili, drágám című filmet. A költséges darabot a kritika jól fogadta, de a közönség csúfos bukásra ítélte, hiába boncolgatta a látszat és a valóság közti ellentmondás kérdését.
A rendező "visszakényszerült" A rózsaszín párduc világába, ahonnan csak a Bombanő és az akkor még szinte ismeretlen Bo Derek bájai repítették vissza a csúcsra, 1979-ben. A független szellemű, filmjeinek költségvetésén soha nem takarékoskodó Edwards gyakran került összeütközésbe a producerekkel, "bosszúja" 1981-ben a Hollywood világa elé görbe tükröt tartó S.O.B. című fekete komédia volt. Sikert aratott a felesége főszereplésével készült Viktor/Viktória is, a forgatókönyvért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.
Élete utolsó évtizedeiben már kevesebb feltűnést keltettek alkotásai. Peter Sellers 1980-ban bekövetkezett halála után megkísérelte újjáéleszteni A rózsaszín párduc-sorozatot, de a négy darab közül egyiket sem kedvelték a nézők, hiába nyerte meg Clouseau felügyelő szerepére Steve Martint. Utoljára akkor nevettette meg Hollywoodot, amikor szikrázóan szellemes beszédben köszönte meg a 2004-ben neki ítélt tiszteletbeli Oscar-díjat. Az élete utolsó éveiben tolószékbe kényszerült rendező 88 éves korában, 2010. december 15-én halt meg tüdőgyulladása szövődményeiben.
Edwards pályafutása során sok elismerést, de legalább annyi kritikát is kapott, mert elismerték technikai tudását, de hiányolták filmjeiből a mélységet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap