Közel járnak a Makkabeusok sírjának megtalálásához
Kevés olyan ősi hely van a Szentföldön, amely olyan régóta megragadja a képzeletet, mint a Makkabeusok elveszett sírjai, azé a családé, amely Júdeának visszaszerezte önállóságát s a zsidó államnak egészen Nagy Heródesig utolsó királyait adta. Több mint 140 éve keresik az elveszettnek hitt sírokat - eddig kevés sikerrel. Az Izraeli Régészeti Hatóság most közelebb került a rejtély megoldásához, mint valaha.
140 év óta utazók, papok és eltökélt tudósok kutatják a korabeli források által pompás, hellenisztikus emlékműként leírt sírt, amelyben piramisok és faragott kövek vannak, s amelyet a Földközi-tengeren hajózó tengerészek pillanthattak meg 30 kilométerre a partoktól. A síremlék minden idők egyik legnagyszerűbb olyan épülete lehet, amelyet emberi kéz alkotott Júdea területén.
A zsidók kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a hellenizmus terjesztésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen Júdás Makkabeus vezetésével felkelés indult (i. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. A Makkabeusok uralma alatt a zsidók független királyságban éltek.
Tábla hirdeti a helyet
Számos helyi és idelátogató számára azonban nincs semmiféle misztikum. Izrael középső részén, Modin város egyik útja mellett angol és héber felirat hirdeti a „Makkabeus sírokat”, egy út pedig a közeli hegyoldalba vájt húsz kősírhoz vezet. Imádkozók is összegyűlnek itt minden évben, méghozzá hanuka kezdetekor.
Azt pontosan ugyan nem tudni, hogy kiket temettek ide, egy valami bizton állítható: nem a Makkabeusokat; a temetkezési helyek pogány vagy keresztény sírok lehetnek, s évszázadokkal a júdeai lázadók után épültek. Először egy 19. századi európai utazó kötötte – tévesen – a zsidó családhoz, majd a korai cionisták kezdtek bennük zsidó hősöket felfedezni.
A Makkabeusok könyvében olvasható leírás sem felel meg egy átlagos sírnak. "Simon atyja és testvérei sírján síremléket emelt, olyan magasat, hogy messziről látszott; elölről is, hátulról is csiszolt kövekből készült. Aztán hét piramist emelt, egyet - a többivel szemközt - az apjának, aztán az anyjának és a négy testvérének. Végül támfalat csatolt hozzájuk, körülvette őket magas oszlopokkal. Az oszlopokra örök emlékezetül fegyverdíszeket és a fegyverek mellé hajókat vésetett, hogy mind láthassák a tengeren járók” (1Mak 13.27-30).
Az első felfedezők
A sír magasan helyezkedett el, ahonnan rá lehetett látni a Földközi-tengerre, s eredetileg hét személy földi maradványa volt benne, de később a család többi sarját is ide helyezték végső nyugalomra. Még annyit lehet tudni, hogy Modin mellett volt, ezt azonban hiába keresték azóta. Az első nagyobb hullám 1866-ban, a bibliai régészet népszerűségének tetőpontján vette kezdetét. Ekkor egy francia pap azt sugallta, hogy a település héber nevét a közeli al-Midiya őrizte meg. 1869-ben egy újabb utazó egyenesen azt állította, hogy megtalálta a sírokat – ezt azonban elvetették a tudósok, mindenesetre így maradt fenn az az út, amelyről 140 éven keresztül azt hitték, hogy valóban a Makkabeusok sírjaihoz vezet.
1870-ben Victor Guérin állítólag már piramisromokat és csontokat is talált. Őt követte Charles Clermont-Ganneau, de tőle többszöri próbálkozás után is csak egy kereszt azonosítása "futotta" – ami minden bizonnyal nem lehet korábbi az i.sz. 5. századnál. A Sheikh el-Gherbawynál feltárt épületről kiderült, hogy egy Bizánc kori templom vagy kolostor lehet, amiből már számosat felfedeztek az izraeli függetlenségi háború során többször gazdát cserélő területen.
Ez is érdekelhet
129 évvel Clermont-Ganneau utazása után a régészek ismét azon dolgoznak, hogy megtalálják a Makkabeusok sírját. A kutatást Amit Reem, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársa vezeti, aminek a sírok megtalálása mellett még egy célja van: azonosítani az ősi Modint. A Jeruzsálem és Tel-Aviv között félúton elhelyezkedő, 70 ezer lakosú város ismét az archeológusok horizontjába került: 2000-ben az egyik új kerületben már találtak egy Hasmóneus-kori zsidó falut zsinagógával, ami ismét felvetette, hogy itt lehetett Modin – de erre természetesen továbbra sincs bizonyíték.
Néhány évvel ezelőtt kétezer éves sírokat találták, a kőosszuáriumok egyikén pedig a Hasmóneus szóra utaló felirat díszelgett – de mint utóbb kiderült, a feliratot félreolvasták, így ismét kizárták annak a lehetőségét, hogy a síremlék a Makkabeusokkal hozhatók összefüggésbe, főleg azért, mert a csontládákat csak jó száz évvel a lázadók után kezdte használni a zsidóság. Reem a Clermont-Ganneau által járt úton haladna tovább: habár a francia utazó Sheikh el-Gherbawy-t kereszténynek írta le, felfedezése megerősíti azt a feltételezést, hogy a sírokat valahol itt kell keresni. Mivel a korai keresztények a Makkabeusokat mártíroknak tartották, sírhelyeiket is tisztelték, sőt arra saját épületüket húzhatták fel, megjelölve azt a helyet, ahol a lázadókat eltemették.
