Területüket védték a korai kannibálok

Az emberevés eme korai példájára a spanyolországi Atapuerca-hegységben, a Gran Dolina-barlangban találtak bizonyítékot, miután Eudald Carbonell (Universitat Rovira i Virgili) és kollégái egy Homo antecessorhoz tartozó, felaprított csontokra bukkantak. (a H. antecessor körülbelül 1,2 millió éve élt Európában, létezése komoly vita tárgya a tudósok körében.) S mivel más hominida nem került elő ebből az időből a lemészárolt áldozat mellett, a kutatók úgy gondolják, hogy az illetőt embertársa, egy H. antecessor falta fel.

A kannibalizmus ma ismert formáitól (magas tápérték reménye, háborús helyzet, rituálék) eltérően az őskorban az emberek úgy tekintettek az áldozataikra, mint a többi prédára: az eddig azonosított tizenegy legyilkolt személyt is a szarvasokhoz és mamutokhoz hasonló módon aprították fel és fogyasztották el. A miértre a csimpánzok adták meg a választ a kutatóknak, mivel a H. antecessor esetében az áldozatok többnyire a gyermekekből illetve fiatal felnőttekből kerültek ki. A csimpánzok – mutattak rá a kutatók – gyakorlatilag ugyanígy viselkednek: a hím példányok legyilkolják és megeszik a szomszédos, egyedül kóborló nőstények utódait, megvédve ezzel a területüket.

Középkor

• Mégse gyilkolták meg a középkori remetepápát
• Pestis segítette a Római Birodalom bukását
• Utolsó csatájában is koronát viselt III. Richard
• Itt írhatták Artúr király legendáit
• Megtalálták a legrégebbi európai szakácskönyvet