Teret kaphat Teréz anya Budapesten

Az elesetteket felkaroló Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született 1910-ben, az akkor még a török birodalomhoz tartozó Szkopjéban, albán családban. 18 évesen lépett be a Loreto nővérek rendjébe, és felvette a Teréz nővér nevet.

A közterület elnevezését az albán nagykövet kezdeményezte Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknél, aki levélben fordult Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) hegyvidéki polgármesterhez az ügyben.

A hegyvidéki képviselő-testület csütörtökön a Bürök utca, a Szalánci utca és a Kempelen Farkas utca találkozásánál lévő területet választotta arra, hogy a neve Boldog Teréz anya tér legyen. A háromszögletű tér egyik sarkán a szegények védőszentjéről, Szent Mártonról elnevezett kegykápolna áll.

A kerület javaslatáról - miután személyről neveznének el közterületet - a Fővárosi Közgyűlésnek kell a végső döntést meghoznia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán