A bizánciak bontották le Róma kikötőjét
2013. november 14. 08:40
A Southamptoni Egyetem kutatói azt állítják, sikerült megfejteniük, hogyan tűnhetett el szinte egy pillanat alatt az ókori Róma legendás kikötője, a portusi.
Korábban
A római Fiumicino repülőtér közelében, a tengertől 3 kilométernyire található mesterséges kikötővárost, Portust az i.sz. 1. században építették, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A gályák főleg alapvető élelmezési cikkeket, gabonát, bort, olajat, olajbogyót hoztak, valamint garumot, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártást, de szállítottak egzotikus gyümölcsöket és fűszereket is.
A rómaiak növekvő gazdagságával párhuzamosan Portusba áramolni kezdtek a tehetősek által vágyott luxuscikkek, így a selyem és a kozmetikumok, valamint kenőcsök és illatszerek. Egyiptomból és Indiából lenvászon és gyapjúszövet érkezett, a görögországi templomokból pedig márvány- és bronzszobrok, illetve arany, ezüst és drágakövek.
Portus kikötőjébe – amelyet palotái és raktárjai tettek híressé, s amely egyszerre 350 hajót tudott befogadni – szállították a császári paloták külső burkolására szánt márványon kívül az ólom- és bronzöntvényeket is, illetve voltak olyan gályák is, amelyek egzotikus állatokat, valamint rabszolgákat hoztak a birodalom távolibb pontjairól.
Bár Rómát nem egy nap alatt építették, Portus szinte egy pillanat alatt megsemmisült. A Southamptoni Egyetem szerint a kikötő nem tűzvészben pusztult el, hanem az osztrogótok ellen harcoló bizánci császárok rombolták le szisztematikusan Róma visszafoglalásakor.
„Bizánc a 6. században úgy érzékelte, hogy a kikötő fenyegetést jelent számára, mivel elfoglalhatják a gótok, így úgy döntöttek, lerombolják” – mondta el Simon Keay ásatásvezető. Az egykoron háromemeletes kikötőt ily módon „szétlapították”, 15 méter magas falait pedig ledöntötték – derült ki az ásatások folyamán.
Keay szerint Portus fontosságát a 60 termes, négy és fél hektáron elterülő császári palota is jelzi. A palota előtt hosszú, pazar oszlopsor húzódott, az udvar medencéjét pedig egy ciszterna táplálta vízzel. „A palota a kikötő fontosságát mutatta, s biztosította Róma ellátását” – fogalmazott Keay.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.