Kossuth fegyvergyárosa

Magyar katonának magyar fegyvert

1848-ban a független magyar kormánynak súlyos nehézségeket leküzdve úgy kellett ütőképes hadsereget felállítania, hogy gyakorlatilag hiányzott az ezt kiszolgálni és ellátni képes hazai hadiipar. Különösen a jó minőségű nyersanyagokat, nagy szakértelmet és bonyolult gépeket igénylő fegyvergyártás megszervezése jelentett nagy kihívást.

A legbiztosabb megoldást a kérdésre mindenképpen a hazai iparfejlesztés kínálta, hiszen hosszabb távon ez volt a legolcsóbb. Másrészt ez biztosította volna a folyamatos ellátást abban az esetben is, ha az ország - a hadi és politikai helyzetből adódóan - esetleg elszigetelődne. A termelés teljes beindulásáig más lehetőségeket is kerestek: számba vettek minden fellelhető fegyvert az országban, begyűjtötték a lakosságnál, polgárőröknél, megyei raktárakban található puskákat, kardokat.

A császári-királyi szertárakhoz azonban csak ott tudtak hozzáférni, ahol jelentős számú magyar katonaság állomásozott, illetve akkor, ha az adott erőd parancsnoka alávetette magát a kormány utasításainak. Nagy mennyiségű, körülbelül 30 ezer darab modern puskát sikerült külföldön, elsősorban Angliában és Belgiumban vásárolni, de ez sem jelenthetett megoldást egy 200 ezresre tervezett hadsereg számára. Nem beszélve arról, hogy egy idő után ezek hazaszállítása is nehézségekbe ütközött.

Így még fontosabbá vált a hazai fegyveripar támogatása. A kormány a pesti Gépgyár Társulat hengermalom melletti lévő üzemét kívánta központi fegyvergyárrá fejleszteni. Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. április 29-én kötött szerződést a társasággal. Ennek értelmében a társulat vállalta, hogy fél év alatt felszereli az üzemet, és október 15-től fogva napi 500 szuronyos fegyvert, összesen pedig 100 ezer darabot fog átadni a magyar hadsereg számára. A költségek fedezésére a minisztérium kamatmentes kölcsönt biztosított. Novemberben a gyár a termelés biztosítása céljából állami irányítás alá került, a nevét is Állami Országos Fegyvergyárra változtatták.

A központi üzemek mellett számos kisebb műhely is részt vett a honvédsereg ellátásában, ilyen volt Ziegler Sándoré (1823-1879) is. A Hadügyminisztérium 1848. augusztus 21-én kötött vele szerződést 1000 darab szuronyos puska elkészítésére. Ziegler vállalta, hogy egy hónap elteltével heti 50 fegyver legyártására alkalmas állapotba hozza az üzemét. A megállapodás szerint az állam a fegyverek közül a minőségi kritériumoknak megfelelőeket azonnal kifizeti 12 pengő forintjával. Ez az ár némileg alacsonyabb volt, mint az országos fegyvergyár esetében, ott 13 és fél forintban állapították meg a puskák minimum árát.

Egy gond azonban akadt: Ziegler folytatott ugyan gépészeti tanulmányokat, de nem volt meg a mestervizsgája, így a joga sem arra, hogy műhelyt nyisson. A Belügyminisztériumhoz benyújtott ez irányú kérelmét azonban kedvezően bírálták el, annál is inkább, mert az általa készített első fegyverek kiállták a minőségi próbát. Engedélyt kapott arra is, hogy a cégtábláján Magyarország címerét használhassa.

1. Magyar katonának magyar fegyvert
2. A műhely

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat
• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával
• Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
• Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
• Példaképpé vált hazájában a polgárháborút megnyerő Abraham Lincoln