Dávid király palotájának nyomaira bukkantak
2005. augusztus 8. 09:37
Izraeli régészek bejelentették, hogy Kelet-Jeruzsálemben a bibliai Dávid király idejéből való 3 ezer éves palota romjaira bukkantak.
Korábban
 |
 |
Szenzációs lelet a Júdeai-sivatagban |
|
|
Bővült az UNESCO világörökségi listája |
|
|
Újabb régészeti bűntény Jeruzsálemben |
|
|
Lefordítják Júdás evangéliumát |
|
|
A keresztesek ezüstje Tel-Avivban |
|
|
Megnyílt a jeruzsálemi Jad Vasem új történeti múzeuma |
|
|
Örökségvédelmi akcióterv készül a jeruzsálemi óvárosra |
|
|
Meghamisították a bibliai idők régészeti leleteit |
Egy régészekkel bújócskázó kor
A Szilván negyedben, Jeruzsálem legrégebbi részén végzett ásatáson egy harminc méter hosszú középület maradványai kerültek elő. A kutatók megtalálták egy néhány évszázaddal későbbi, ókori héber feliratú pecsét lenyomatát is, amely egy Jeremiás könyvében említett tisztviselő neve szerepel.
Az ásatás szponzora a jeruzsálemi neokonzervatív (think tank) agytröszt, a Salem Központ, valamint egy amerikai zsidó befektetési bankár. Az ásatás vezetője, Eliat Mazar szerint valószínűleg Dávid király palotáját találták meg, ezt azonban más izraeli régészek vitatják.
|
Mazar pazar romjai |
A Mazar által feltárt középület főníciai stílusban készült a 9-10. században. Gabriel Barkay, Jeruzsálem régésze a Bar-Ilan Egyetemről rendkívül fontosnak nevezte a feltárást: "Nagyon óvatosan úgy fogalmazhatnék, hogy ez az egyik legelső nyoma a Dávid és Salamon királyságának Jeruzsálemben, abból az időszakból, ami száz éve bújócskázik a régészekkel".
A szakma más képviselői is elismerték, ritka és érdekes régészeti eredmény a feltárt falrészlet, illetve a pecsét is. A régésznő már több mint tíz éve keresi a palotát a jeruzsálemi óváros falain kívül. A bibliai régészet képviselőjeként Dávid és Salamon királyságának történelmi nyomait kutatja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
