Rendhagyó emlékezés az aradi vértanúkra

Az október 6-i megemlékezésen Erdő Péter bíboros-prímást, esztergom-budapesti érseket Varjú Imre, a Mátyás-templom plébánosa, esztergomi kanonok képviselte.

Dr. Holló József vezérőrnagy, a múzeum főigazgatója méltatásában a többi közt azt emelte ki, hogy kötelességünk visszanyúlni a történelembe és megemlékezni a hősökről, mert az ő cselekedeteik bemutatásával példát adunk az ifjúságnak. A történelem a családokban zajlik - mondta -, és az 1800-as években a bánsági 4 ezer lakosú Ruszkabányán élt Maderspach Károly bányamérnök és felesége, Buchwald Franciska helytállása és a forradalom és szabadságharc bukása utáni megtorlásokban elszenvedett megaláztatásaik nagy tanulsággal szolgálnak a mának.

Maderspach Kinga, az ükunoka az MTI-nek elmondta, hogy négy éve elkezdett családkutatásának első eredménye volt, hogy családja 200 leszármazottját fedezett föl. 2004-ben a Haynau császári helytartó által megvesszőztetett Buchwald Franciska 200. születési évfordulóján Romániában, Ruszkabányán a még álló családi házra magyar, román és német nyelvű emléktáblát helyeztek el. Franciska, aki egy aradi orvos lánya volt, 1849 után megírta tragédiájukat, és Emlékirat töredék című írását használta föl Kinga filmjének elkészítéséhez.

Az ünnepségen levetített filmből az is kiderült, hogy a Maderspach család kettős identitású volt, Tirolból vándoroltak be őseik, de lelkes hívei voltak Kossuthnak, magukévá tették a reformkor eszméit. A szabadságharc idején a ruszkabányai vasművet hadiüzemmé alakították és gyártották a lőfegyvert, a megtorlások idején pedig bújtatták és élelmezték a szökött honvédeket.

Az emlékezésnek helyet adó múzeumi díszteremben egy tárlóban voltak láthatók a családi ereklyék, köztük Maderspach Károlynéról készült dagerrotipiák, egy bölcsőtakaró, emlékiratai német nyelven, '48-as zászló és pecsétnyomó, sőt még egy dráma is, amelyet Franciska írt Buchwald Antónia és Hofmann Zakariás esküvőjére. Maderspach Kinga az MTI-nek még hozzátette, filmjével és a mini-kiállítással arra akarja buzdítani a fiatalokat, hogy beszélgessenek az idős emberekkel, míg nem késő, és gyűjtsék a családi emlékeket, a történelmi famíliák pedig fogjanak össze a múzeumokkal és tegyék közkinccsé a családi ereklyéket.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)