Oroszlánok raboskodtak a középkori menazsériában
2006. február 1. 13:00
Nagy pompával érkeztek, de a szeméttárolóban végezték azok a vadállatok, amelyeket a brit királyok udvarába többnyire ajándékként szállítottak.
Az állatok királyát csak a monarchia szimbólumaként tisztelték
A brit korona szimbólumaként is ismert oroszlánt megszállottan kedvelték a középkori angol uralkodók. I. Henrik Oxford melletti palotájánál rendezett be egy állatseregletet, amelyben az oroszlán mellett ajándék gyanánt megszerzett leopárdok, hiúzok, tevék és egy sündisznó is helyet kapott. II. Henrik három oroszlánt választott királyi címerébe, akik jobb mellső mancsaikkal integetnek, s a későbbiekben a három oroszlán az angol korona szimbóluma lett. Nem meglepő, hogy a biztosra menő látogatók az angol királyhoz intézett szívességkérésük bevezetőjeként előbb oroszlánokat vezettek be a királyi udvarba. Oroszlánok a Towerban?
Bár az utolsó jégkorszak idején kihaltak a brit szigetekről, az oroszlánok a korai középkortól ismét visszatértek az angol királyok kegyeit kereső bőkezű látogatók jóvoltából. A nagy pompával ajándékba érkező királyi oroszlánok kezdetben az uralkodó vidéki birtokain éltek. A 13. század fordulóján, János király állatsereglete egy részét a londoni Towerbe költöztette. 1235-ben III. Henrik három oroszlánt kapott ajándékba a német-római császártól. Ezek is mind a Towerbe kerültek, noha a kőerődítmény nem volt igazán ideális a nagytestű szabad mozgáshoz szokott vadállatoknak. Az elkövetkező 600 évben a királyi menazséria állandósult, s csak 1835-ben számolták fel, amikor a maradék állatsereget áthurcolták a londoni Állatkertbe.
1937-ben két oroszlán koponyája került elő a régi várárokból. A régészeti feltárás után azonban nem vizsgálták meg, hogyan került oda a két szegény pára, s egyáltalán melyik király uralkodásának idejében pusztult el. Mi több, tisztázatlan maradt, hogy - tekintve a királyi oroszlánoknak kijáró udvari pompát - hogyan végezhették a pöcegödörben? A koponyákat ugyanis dobozba helyezve végül a Természettudományi Múzeum raktárába szállították megőrzés céljából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.