Nincs köze Kumránnak a Holt-tengeri tekercsekhez

Két évvel ezelőtt számoltunk be arról a két izraeli régészről, akik szerint a Kumrán térségében élt esszénusok egyáltalán nem voltak világtól elvonuló szerzetesek - sőt, még a Holt-tengeri tekercseket sem ők írták. A kutatók nyilatkozata akkor is komoly tudományos vitát gerjesztett, most azonban a régészek újabb bizonyítékokkal álltak elő.

A New York Times tegnapi számában nyilatkozó régészek szerint Kumrán csak egy híres fazekasság volt. Yuval Peleg és Itzhak Magen a lapnak elmondta, hogy a helyszínen égetőkemencéket, teljes edényeket, selejteket és több ezer agyagtöredéket találtak. A fejlett vízvezeték- és vízelvezető rendszer is feltehetőleg a gyártási igények kiszolgálására épült.

Esszénus fazekasok lakták?

Az i.sz. 68-as zsidó felkelés során a rómaiak elpusztították az épületet. Az ekkor már közel száz éve a térség legnagyobb fazekas üzemével rendelkező település az Izrael keleti határán álló kisebb erődláncolat egyik tagja lehetett.

Norman Golb, a Chicagó-i Egyetem szakértője szerint lenyűgöző és egyúttal teljesen hihető az elképzelés, bár korántsem kizárható, hogy az épületben az esszénus közösség és a fazekasság egyszerre működhetett. A barlangokban talált tekercseket Golb és Magenék szerint több csoport írhatta, erre vall az is, hogy a szövegek mindössze elenyésző része szól esszénus tradíciókról. A tekercseket a rómaiakkal vívott háború során vitték el a menekülők a jeruzsálemi templomból, és a jeruzsálemi út elhagyása után ez volt az utolsó biztonságosnak tartott hely, ahol a tengerpart elérése előtt elrejthették azokat.

Magen szerint a tekercseket rejtő cserépedények minden bizonnyal a helyi fazekasok termékei. A kutatók még az idén megjelenő könyvükben részletesen is beszámolnak eddigi eredményeikről a nagyközönségnek, a szűkebb szakmának pedig a Biblical Archaeology Review legújabb számában helyeztek el egy kis olvasnivalót.