Fenékpuszta - római kori kiállítás
2002. június 24. 02:19
A délnyugat-balatoni térség római kori emlékeit bemutató állandó kiállításnak, valamint egy turisztikai információs irodának adhatna otthont a Keszthelyhez közeli fenékpusztai egykori Festetics-kastély.
Úgy véli: az állami kincstár tulajdonában lévő épület és környezetének hasznosításához a Balaton Fejlesztési Tanácstól, valamint a kulturális minisztériumtól kaphatnának megfelelő anyagi támogatást. Elmondta: még tavasszal megkezdődött a gazzal, bokrokkal benőtt területet megtisztítása, illetve rendbe tették az egykori keresztény bazilika, a magtározó, a kút- és a falmaradványok környékét is.
A Sági Károly-Zákonyi Ferenc szerzőpáros balatoni útikönyve szerint az erőd menti út a rómaiak idején Pannonia nyugati részét kötötte össze a birodalom központjával.
A többször lerombolt és újjáépített erődítményt később három méter vastag fallal vették körbe, amelynek oldala a mainál jóval magasabban álló Balaton vízébe ért.
Az erődítményt később a barbárok, a hunok, a gótok, a longobárdok és a keleti gótok is birtokba vették, majd a honfoglaló magyarok foglalták el utoljára.
Az erőd mintegy 13 hektáros területén a különböző népek számos épületet romboltak, majd építettek újjá, jórészt ugyanazokból a kövekből, így az itt fellelt leletek rendkívül színes történelmi múltról árulkodhatnak. A kövek története egyébként még ma sem ért véget.
Müller Róbert régész, a Balaton Múzeum igazgatója szerint az elmúlt századokban emelt keszthelyi házak jórésze ugyanis éppen a fenékpusztai erődből, illetve annak épületeiből származó kövekből épült.
A régész nemrég kezdett újabb ásatásba a fenékpusztai területen, a Balaton körüli kerékpárút tervezett nyomvonalán.
Ismertetése szerint a július közepéig tartó feltárás után dőlhet el, hogy a bicikliutat milyen módon vezetik majd át a mintegy 2000 éves romok felett.
A szakember a napokban talált rá például egy, az erődítmény felépítése előtt emelt, majd részben visszabontott római kori melegvizes fürdő alapjaira.
A régész úgy gondolja, hogy a mintegy 360x370 méteres területen, az egykori római kori erődítmény helyén célszerű lenne egy régészeti parkot is létrehozni.
Müller Róbert elmondta ugyanakkor azt is: álláspontja az, hogy a korabeli írásokból ismert Valcum nem azonos a Fenékpusztán megtalált erődítménnyel. A szakember szerint a feljegyzett távolságok alapján a Valcumot valahol Marcali irányába kellene keresni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
- Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap