Pannóniával kereskedtek a nógrádi germánok

A 21-es főút átépítése során egy 15 éve ismert régészeti lelőhely megelőző feltárására került sor Szurdokpüspökinél.

Bronzkori gazdálkodók nyomában

Tavaly már beszámoltunk a Szurdokpüspökiben végzett feltárásról. A mostanra befejezett ásatás végével a régészek végre képet alkothatnak a történelem során itt megtelepedett népekről.

A lelőhelyen az eddig ismert első megtelepedők kb. 5300 éve, a késői rézkor elején érkeztek, hogy birtokukba vegyék a mai Szurdokpüspöki határát. E korszakra keltezhető egy hatalmas, oszlopszerkezetes, kettős, keskeny körárokkal körülvett házrészlet. Az épületen kívül feltárt gödrökben főként edények összetört darabjait, az elfogyasztott állatok (főként szarvasmarha és sertés) csontjait és néhány esetben kőeszközöket lehetett találni. Különleges darabnak számít egy kis méretű, agyagból készített kocsimodell kereke, mely szintén egy gödörből került elő. Hasonló, ám ép modellek Budakalászról és Szigetszentmártonból ismeretesek. Ezek a négykerekű kocsik első európai bizonyítékai.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Nagyjából 300-400 évvel később, vagyis 5000 éve újabb közösség alakította ki faluját, ám ők már komolyabb erődítéssel, 2-2,5 méter mély árokkal vették körül településüket. Az árkokban egykoron kb. 60 centis víz állt és a lakók rendszeresen tisztíthatták, csak néha hajíthattak bele egy-egy csontot. A külső árok felhagyása után, de még a teljes betemetődés előtt, egy feltehetőleg összekötözött egyént dobtak az árokba.

A középső bronzkorban újabb embercsoport telepedett le az akkor lakatlan tájon, és ők már hosszabb időszakot töltöttek itt. Házaik nyomait sajnos nem sikerült megtalálni, de a hulladékokkal teli gödreik gazdag leletanyaggal - edények, kőből pattintott nyílhegyek, agancsból faragott zabla-oldaltagok - örvendeztették meg a régészeket.

A középső bronzkor végén (kb. 3500 éve) az ún. halomsíros kultúra használta temetőnek e vidéket. Az egyik sírban három személyt helyeztek végső nyugalomra: valószínűleg egy anyát két gyermekével. Ez a család fontos posztot tölthetett be a közösség életében, mivel gazdag mellékletekkel látták el őket a túlvilági létre. Bronzból készült dísztűket, tőrpengét, bronz karpereceket és gyűrűket raktak az elhunytak mellé, illetve a nagyobbik gyermeket egy borostyángyöngyökből álló nyaklánccal hantolták el. A legkisebb gyermek jobb fülében arany fülbevalót is hordott. A temető felhagyása után ismét elnéptelenedett a tájék, majd a preszkíta korban létesült egy újabb település, melynek csak néhány gödre esett a feltárt területre. A szarmaták megtelepedését csak két gödör igazolja.

A nógrádi germánok hagyatéka

A legtöbb ismeretet az i.sz. 4. században itt állt germán faluból szerezték a szakemberek. Lakói között már kézművesek is voltak, akik edényeket készítettek, borostyánból gyöngyöt, míg agancsból fésűt faragtak. A lakosok a pannóniai területek vásárait is látogathatták, amiről a római edénytöredékek és üvegek, valamint bronzpénzek árulkodnak. Építményeik közül egyet sikerült feltárni: egy félig földbe mélyített, közel négyzet alaprajzú házat, amelynek tetőszerkezetét 6 oszlop tartotta. Kemence nem volt a házban.

Női sír az 5-6. századból - nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Ebből az időszakból négy, a lakóhelyen kívül létesített kemence került elő. Az egyikben, amely a falu szélén helyezkedett el, edényeket égettek. A többi az ételek elkészítésére szolgált, ez utóbbiakból egy-egy "szeletet" emeltek ki a természettudományos vizsgálatok számára. A falu élete az 5. században már nem folytatódott, úgy tűnik ismét elnéptelenedett ez a vidék. Mivel Nógrád megyéből ez az első ilyen korú feltárt település, ezért a leletek fontossága kiemelkedő.

A legfiatalabb leleteket az 5. századra keltezhető germán női sírok jelentették: két igen mélyre ásott sírt sikerült feltárni. Az egyik sírban a csontváz mellett egy üvegpoharat, két aranyozott ezüstből készült ruhakapcsoló dísztűt (fibulát), illetve egy agancsból faragott fésűt sikerült megtalálni. Az elhunyt ruházatát itt apró gyöngyök díszítették, és egy fatörzsből kivájt koporsóban tették végső nyughelyére. A másik sír is tartalmazott két kisebb aranyozott ezüstből készített fibulát, valamint az előző síréhoz hasonló kisebb gyöngyöket. A sírból a fenti leletek mellett még egy aranyozott ezüst fülbevalópárt, illetve változatos anyagú (borostyán, üvegpaszta, karneol) gyöngyöket, valamint egy ezüst csengettyűt is sikerült kiemelni.

A restaurálások, az antropológiai és az egyéb természettudományos vizsgálatok jelenleg is folynak, utóbbiak választ adhatnak arra, hogy kik laktak itt a különböző időszakokban, valamint milyen környezet vette őket körül.

(Az ásatási fényképeket Farkas Gábor készítette.)