2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégsem a CIA ölethette meg Che Guevarát

2006. december 20. 10:15

Egy új könyv szerint az amerikai titkosszolgálatot meglepetésként érte a forradalmár meggyilkolásának híre.

Mind a publicisztikában, mind a történetírásban tartja magát az a nézet, hogy Ernesto Che Guevarát a CIA gyilkoltatta meg Bolíviában. Most, csaknem 40 évvel Che halála után jelent meg Vincenzo Vasile író, a L'Unitá című olasz baloldali lap tudósítója és Mario J.Cereghino történész Che Guevara Top Secret című könyve, amelyből kiderül: az amerikai titkosszolgálatot meglepetésként érte a forradalmár meggyilkolásának híre. A szerzők kutatásaik során tanulmányozhatták az amerikai kongresszus által felszabadított dokumentumokat, jelentéseket, levélváltásokat, diplomáciai utasításokat, amelyek az Egyesült Államok és a bolíviai bábkormány közötti viszony kevésbé ismert oldalaira is rávilágítanak.

A dokumentumok bizonyítják, hogy amikor kezdett bezárulni Guevara és társai körül a gyűrű, az amerikaiak élve akarták elkapni, mert attól tartottak, hogy meggyilkolása esetén a körülötte kialakuló nimbusz sokat árthat nekik. Walter Rostow, az amerikai nemzetbiztonsági hivatal egyik különleges tanácsadója később így írt róla: "Guevara megölése ostoba dolog volt, bár bolíviai szempontból érhető."

Miközben La Higuerából eltüntették a parancsnok és társainak holttestét, az amerikai külügyminisztérium egyik jelentése máris az előzetes aggodalmak bekövetkeztére hívja fel a figyelmet. "Guevara haláláért a szokásos rosszakat, az amerikai imperializmust, a zöldsapkásokat, a CIA-t fogják okolni. A latin-amerikai baloldali sajtó elkezdte kanonizálását. Bolivárhoz, El Cidhez, Spartacushoz hasonlítják."

A kötet lerombolja az amerikai titkosszolgálatok hatékonyságával kapcsolatos mítoszt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. Számukra ugyanis a Guevara-jelenség sokáig az előítéletek, dezinformációk, tévutak ködébe volt burkolva. 1965-ben például, amikor eltűnt Havannából, a CIA egy időben több országban vélte tudni tartózkodási helyét. Kolumbia, Nicaragua, Peru, Algéria, a Szovjetunió és Vietnam is szóba került. Amikor pedig a bolíviai kormány többször jelezte a castróisták mozgolódását az országban, ezt úgy értékelték, hogy Barrientos elnök "feltupírozza" az ügyet, hogy több támogatáshoz jusson. Így nem meglepő, ha csak egy instruktor-csoportot kapott a Santa Cruzi kiképző táborba.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár