Művészettörténeti legenda volt Goya szerelme

A zseniális és faragatlan Francisco de Goya és a gyönyörű Alba hercegnő közti viszony minden bizonnyal csak az emberek fantáziájának szüleménye lehet - állítja a Prado múzeum Goya-szakértője, Manuela Mena, aki a  `The Duchess of Alba, Goya's Muse: Myth and History` (Alba hercegnője, Goya múzsája: mítosz és történelem) címet viselő új könyvében nemrég talált levelekkel támasztja alá elméletét.

Egyes kutatók szerint a képen Alba hercegnő teste látható egy másik nő fejével.

A pár a hercegnő tinédzserkorában találkozott először, majd később alaposan megismerték egymást. Goya többször is lefestette Cayetana de Silva hercegnőt, és sokak szerint igazából ő állt modellt a festő maja-képeihez is: az egyiken meztelenül a másikon pedig felöltözve. Goya később két portét festett a hercegnőről, az egyiket fehér, míg a másikat fekete ruhában.

1796-ben elhunyt a hercegnő férje, és a 34 éves, társadalmi sikere csúcsán álló gyönyörű özvegy visszavonult Cádiz melletti családi birtokára. Ekkor meghívta magához Goyát is: a festő 1797 júliusától a következő márciusig élt nála, és ekkor festette patrónusának legintimebb képeit. A pár ekkor kiteljesedett állítólagos szerelme alapján regények, filmek és tudományos dolgozatok készültek - részben éppen a Prado kiadásában.

Goya 1800 körül készítette a két maja-képet, amelyek az aktábrázolás velázquezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen maja modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás maját - az ugyanazon pózban fekvő nőalak felöltözve még "szexisebbnek" hatott. Ismerje meg a festő életét!

Mena kutatásai során bukkant rá a hercegnő egyik unokatestvéréhez írt levelére, amelyben férje, a herceg halála miatti szomorúságát és gyászát fejezte ki. Ezután Goyáról is megemlékezett, ám őt a várt gyengédség helyett csupán az udvar többi tagjához hasonlóan kezelte, "mint a könyvtárost, az orvost vagy a komornyikot". A kutatónő szerint ez arra utal, hogy a két ember közti társadalmi szakadékot sosem hidalták át, és az egyenlőtlenségen Goya csak művészként és nem szeretőként próbált átlépni. Bár Goya portréi a legtöbbet hozták ki a nőből, nem valószínű, hogy szerették volna egymást - állítja.

A könyv egy kétszáz éves love storyt szeretne megcáfolni - a spanyol lapok szerint hiába, mivel a szerelmi történet továbbra is sokkal hihetőbb maradt a kutatónő elképzeléseinél.