Életre keltik a közel-kelet leghíresebb hadiútját
2007. június 1. 13:00
Hét évvel a munkálatok megkezdése után nyitotta meg kapuit az 50 millió egyiptomi fontból épült, kétemeletes Al-Arish Nemzeti Múzeum (ANM) a Sínai-félsziget északi részén.
Korábban
Ötezer éves katonai örökség
A múzeum tervei már 1994-ben elkészültek - nem sokkal azután, hogy az izraeli megszállás idején elvitt sínai régészeti gyűjtemény visszakerült -, de az alapkőletételre csak 1998-ban került sor. Az anyagi eszközök hiánya további négy évvel késleltette az építkezést. 2002-ben azonban az egyiptomi kulturális minisztérium úgy döntött, hogy az ország felbecsülhetetlen értékű kincseinek megóvása érdekében kiemelt figyelmet fordít a kulturális intézményekre. A tervek szerint optimális környezetet kell biztosítani a kiállított tárgyaknak, és tehermentesíteni kell a túlzsúfolt, nagyobb múzeumokat. Az elképzelések fényében az Al-Arish befejezése is napirendre került.
A kiállításon láthatók még a Sínai-félszigeten talált leletek, pl. a Hórusz-hadiút feltárásai Kelet-Quantarából, és Tel Basta kincsei a Nílus deltájából. A második emeleten könyvtár és egy 50 férőhelyes mozi kapott helyet, míg a múzeum kertjébe egy 250 férőhelyes szabadtéri színházat, egy kávézót és egy parkolót is terveztek. A textíliák, kövek, fémek és fényképek helyreállítását a legkorszerűbb technikával felszerelt laboratórium szolgálja, míg a múzeum alagsorában a beduin kézművesség termékei láthatók: hagyományos ruházat, bambuszból készült kosarak és tálak.
A múzeum bejáratánál lévő hosszú márvány feljárón egyiptomi szobrok köszöntik a látogatókat, élükön II. Ramszesz hatalmas szobrának másolatával. Az előcsarnokban az Egyiptomot és Ázsiát összekötő Hórusz kereskedelmi és hadiút modellje segítségével megismerhetjük Al-Arish hadtörténetét és katonai erődjeit. A Hórusz úton az elmúlt évezredekben több mint 50 hódító hadsereg vonult végig. III. Thotmesz és II. Ramszesz katonái nyugatról kelet felé, a hükszoszok, asszírok, Kambüszész perzsa hada, Nagy Sándor zsoldosai, Antiokhosz római légiói, és az Amr Ibn Al-Aas alatt harcoló arabok pedig keletről nyugat felé mentek hódítani. A kiállításon láthatók még háromdimenziós térképek az ókori Sínairól, csatajeleneteket bemutató táblák, és a Hórusz-hadiút ábrázolása a luxori Karnak-templom egyik falfestményén.
Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának főtitkára elmondta, a múzeum a predinasztikus korszakból és a fáraók korából származó fegyvergyűjteményében fából készült nyilak, csontból készített kések és bumerángok, ősi egyiptomi kardok, egyenruhák, valamint az erődítmények és falak eredeti darabjai láthatók. A tárlat második része a hükszoszokkal, Egyiptom ellenségeivel foglalkozik, akik kelet felől rohanták le az országot. Itt a hükszosz királyok nevét tartalmazó festmények, kartusok és edények, valamint a világ legrégebbi lómúmiája kapott helyett. Kiállították az Egyiptom hadtörténetében, az ellenség kiűzésében és az ország újjáépítésében fontos szerepet játszó fáraók, például II. Ramszesz, III. Ramszesz és III. Thotmesz hatalmas szobrait. "Egyiptom a háború és béke országa" - mondja Mahmud Mabruk, a múzeum berendezője. A harmadik részleg ennek az ellentmondásnak állít emléket. Itt láthatók azoknak a híres fáraóknak a mellszobrai, akik békeszerződéseket írtak alá szomszédaikkal, például a hettitákkal szerződést kötő II. Ramszesz, III. Amenhotep és Horemheb. Ezt a gondolatot jelképezi Hathor, a háború és béke istenének három szobra is. A görög-római kort bemutató kiállítás aranyból készült harci maszkokat, fekete bikákat és harcosokat ábrázoló szobrokat tartalmaz. A kopt részleg ikonokat és domborműveket mutat be a szent családról, amint Egyiptomba menekülnek, és a gyermek Jézust ringató Máriáról. Ezenkívül itt látható néhány elefántcsontból és textilből készült tárgy is. Al-Arish az Egyiptomból Mekkába vezető zarándokút mentén feküdt, ezért az iszlámmal foglalkozó kiállításon látható az a szent Kába-kő számára készült, arany- és ezüstfonállal hímzett fekete terítő, amelyet Egyiptom küldött Mekkába Fouad király uralkodása idején. A kiállított tárgyak között vannak rácsos ablakok, színes üveglámpák, valamint ezüstből és rézből készült kardok. A második emeleten kapott helyet a sínai kereskedelem és kézművesség. A fazekasgyűjtemény a múzeum egyik legfontosabb gyűjteménye, amelyben nyomon követhetjük az egyiptomi agyagedények készítésének különböző fázisait, és megcsodálhatjuk a Szíriából és Palesztinából behozott hasonló darabokat. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap