Európai békeemlékmű lehet a dunai limes

`Európai békeemlékműnek` akarja nyilvánítani Gottfried Kneifel felső-ausztriai képviselő a Római Birodalom egykori északi határát jelentő dunai limest. Az Osztrák Néppárt és a Szociáldemokrata Párt közösen szólította fel a bécsi kormánykoalíciót, hogy kezdeményezzék az ENSZ Oktatási és Kulturális Szervezeténél, az UNESCO-nál, hogy az ókori határ kerüljön a nemzetközileg is különösen elismert emlékek kategóriájába.

Egy héttel ezelőtt Magyarországon is hasonló bejelentés történt. A Duna mentén húzódó, 500 kilométer hosszú, katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal a Magyar Világörökségi Bizottságnál a várományosi listán szerepel - mondta Visy Zsolt, a világörökségi jelölés munkálataiban közreműködő történész.

Magyarországon jelenleg adminisztrációs munkák, a feltérképezés, a helykoordináták, telekszámok és tulajdonosok felmérése zajlik, amit a Kultúra 2000 nevű pályázatból finanszíroznak. Jövő nyártól pontos térképet és állami kezességvállalást magában foglaló kezelési tervet kell készíteni, majd ezután - várhatóan 2010 januárjában - küldik el a pályázatot az UNESCO-nak, azt követően pedig egy-két éven belül megkaphatja a pannóniai limes a világörökségi címet.

1987-ben elsőként a Nagy-Britanniában található Hadrianus-fal került fel a limes vonalából a világörökségi listára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom egykori határvonalát egészként kezelik. Nagy-Britannia, Németország, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország működik együtt annak érdekében, hogy a Hadrianus-falra "hivatkozva" jelöljék a limes rájuk eső részét. Ennek előfeltétele volt, hogy Nagy-Britannia hozzájárult: a Hadrianus-falat limessé kereszteljék át. A Németországban húzódó limes 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antoninus-fal pályázatát pedig már benyújtották.

A magyar önkormányzatok üdvözölték a kezdeményezést, azonban a világörökségi jelölés miatt mostantól a kijelölt objektumokat és környezetüket óvni kell, így még adódhatnak viták. Odianum erődje például az almásfüzitői timföldgyár iszapja alatt van, Altium castrumát homokbányaként használták, a hajógyári szigeten - ahol Hadrianus palotája található.

A világörökség részeként számon tartandó limesként a i.sz. 2. századi határvonalat veszik alapul, és a határvonal tízkilométeres sávjában található katonai és polgári objektumok tartozhatnak ebbe a körbe.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)