Jeruzsálemben találták meg Heródes kőfejtőjét

2007. szeptember 26. 11:00

Jeruzsálemben ráakadtak arra a mészkőbányára, amelyből 2000 évvel ezelőtt a (Nagy) Heródes által épített második Templom kőtömbjeit kitermelték.

Korábban

Csatornarendszerben menekültek Jeruzsálem lakói

Falmaradványról vitáznak a jeruzsálemi régészek

Saját erődje rejtheti Heródes sírját

Ókori várost találtak a gyorsvasút alatt

`Most már tudjuk végre, hogy miként volt képes Heródes király gigantikus építkezéseit végrehajtani és hol talált rá ezekre, a némelykor az egyiptomi piramisoknál is impozánsabb kőtömbökre` - mondta Juval Barukh, az izraeli régészeti hivatal helyettes igazgatója a sajtó képviselőinek. A mészkőbányára két hónappal ezelőtt akadtak rá egy közmunkálatokat megelőző rutinellenőrzés során - magyarázta Barukh a lépcsőzetesen sorakozó hat-hét méter hosszúságú kőtömbök közt állva.

A Szent Város északi negyedében található mészkőbánya három vagy négy kilométerre lehet a Heródes által épített és a rómaiak által i.sz. 70-ben lerombolt templomtól, azon a helyen, ahol azután az iszlám harmadik szent helye, az Al-Aksza mecset felépült. Jeruzsálemnek az Izrael által 1967-ben elfoglalt arab lakosságú keleti szektorában, Ramat Slomo ortodox zsidó negyedben van.

"Azon nyomban felismertük ennek a mészkőbányának kivételes jelentőségét, azt, hogy történelmi szemszögből nézve szenzációs felfedezésről van szó" - hangsúlyozta Barukh, aki szerint a "malaké" minőségű (az arab szó jelentése: királyi) vakítóan fehérszínű mészkő márványra emlékeztet és a helyszínen kialakított, 5-7 tonna súlyú páratlan kőoszlopok hasonlítanak a Heródes által épített templom utolsó maradványához, a judaizmus legszentebb emlékéhez, a jeruzsálemi Siratófalhoz.

A helyszínen Heródes király korabeli pénzérméket, cserépdarabokat és szerszámokat is találtak, illetve egyedülálló leletnek tekinthető egy vasból készített, két kőoszlop közötti hasadékba beakadt véső is. A ciszjordániai Ramallahot Jeruzsálemmel összekötő útvonal néhány száz méterre halad el a mészkőbányától. Mint Barukh elmondta, ezen az úton haladva két héttel ezelőtt rátaláltak a Heródes király idejében a hatalmas kőtömbök szállításához épített út nyomaira is.

(Nagy) Heródest (i.e. 73 - i.e. 4) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén elterült Júdea királyává. Nagyszabású építkezéseivel, így a jeruzsálemi Második Templomon kívül Caesarea kikötővárosának kiépítésével, valamint a maszadai, a jerikói és a hérodioni palota megalkotásával vált híressé.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)