2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Harc a maja romok tulajdonjogáért

2007. november 9. 11:00

Mexikóban a turizmus erősödése miatt újra fellángoltak a viták arról, hogy magánkézben maradhatnak-e a régészeti kincsek. Chichén Itza ősi romvárosa ugyanis egy helyi család tulajdonát képezi.

Chichen Itza ősi városa, a maja civilizáció legfontosabb központja, több mint 1000 évig feküdt a közép-amerikai őserdők mélyén. A mintegy 42 hektáron elterülő romváros kőtemplomai és csillagvizsgálója egyedülálló bepillantást engednek a maja kultúrába, amely igen pontos időszámítással is rendelkezett. A város a turisták kedvenc célpontja, különösen a tavaszi napforduló idején, amikor a napfény úgy esik a templom oldalára, hogy az árnyék egy tollaskígyót formáz. A látogatók a labdajáték-pályát is szívesen látogatják, ahol a vesztes csapatra egykor lefejezés várt.

Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a romokat rejtő terület magántulajdonban van: az elmúlt fél évszázad folyamán a régészeti lelőhelyet a Barbachano család birtokolta. A maják i.sz. 800 körül népesítették be Chichen Itzát. Kultúrájuk a 11. században összeomlott, és a város romjai évszázadokon keresztül érintetlenül feküdtek az őserdő mélyén. A 19. században marhák legelésztek a romok felett, majd 1894-ben Edward Thompson, amerikai konzul vásárolta fel a területet, és ásatásokba kezdett. A leleteket a Harvard Egyetem Peabody Múzeumába küldte.

1944-ben Barbachano Peon, a Yucatán-félsziget korábbi kormányzójának unokaöccse szerezte meg a tulajdonjogot, aki jövedelmező turisztikai látványossággá tette az elfelejtett romokat. "Rengeteg erőfeszítésünkbe került, hogy a Chichen Itzát ilyen jelentőssé tegyük. De ezzel senki sem törődik" - mondta Hans Thies Barbachano.

A mexikóiak többsége eddig egyáltalán nem foglalkozott a tulajdonlás kérdésével, de a világ hét csodájának újraválasztásával egyre jobban megnőtt az érdeklődés a maja város iránt, és a törvényhozók egyre a lehetőséget keresik, hogy megszerezzék a tulajdonjogot. A mexikói Nemzeti Régészeti és Történeti Intézet (National Institute of Anthropology and History - INAH) is azt szeretné, ha az ő fennhatósága alá kerülne ez a páratlan régészeti kincs. A Barbachano család megosztott a kérdésben, a helyiek pedig, akik a maják leszármazottainak vallják magukat, szintén maguknak követelik őseik örökségét. Chichen Itza tehát tulajdonjogi csatározások célpontja lett.

"Nemzeti vita robbant ki, és mi mindannyian csak azt kérdezzük: hogyan birtokolhatja bárki is a világ hét csodájának egyikét" - tette fel a kérdést Jose Alfonso Suárez del Real, szövetségi törvényhozó, aki az állami tulajdon mellett foglal állást. A probléma érthető, hiszen évente több mint 1 millió turista keresi fel Chichen Itza ősi városát, és a szakértők szerint ez a szám hamarosan megduplázódhat. Ez pedig igen komoly anyagi hasznot hozhat annak, aki hasznosítja.

Mexikóban több régészeti kincs is magántulajdonban van, a Barbachano családé például Uxmal maja városa is. Egy 1972-es törvény értelmében azonban a többség már állami kézbe került. "A világörökség része nem lehet egy család tulajdona" - véli Suarez del Real. Az INAH pedig egyetért ezzel a véleménnyel. Eduardo Perez de Heredia, az INAH vezetője egy 1931-ből származó, építészek által fogalmazott okiratra hivatkozik, amelynek értelmében az egyéni érdekeket alá kell rendelni a közösség érdekeinek. Úgy tűnik, az INAH megfelelő anyagi forrásokkal is rendelkezik, amelyeket a Chichen Itza megvásárlására kíván fordítani. Az ősi város értékét tavaly 750 ezer dollárra becsülték.

A Barbachano család viszont támadásként fogja fel a tervet, mivel úgy vélik, hogy mindig is tisztelettel bántak a nemzet örökségével. Evan Albright, a Chichen Itzáról szóló könyv szerzője szerint a Barbachano család jól gondját viselte a régészeti kincsnek. A család azonban nem egységes: Hans Thies Barbachano meg akarja tartani a területet, de ha a kormány megfelelő árat ajánl, nem zárkózik el az eladástól sem. Chichen Itza emellett hatalmas bevételt jelent. A belépődíj 10 dollár, amelyet évente több mint egymillióan kifizetnek. "A terület már régóta a családomé. Védelmezni fogom, mivel családi örökség számomra, mint ahogy kulturális örökség a világ többi része számára" - mondta Barbachano.

A nagybátyja, Fernando Barbachano Herrero, azonban hallani sem akar a föld eladásáról, ő inkább a kormánynak akarja adományozni. Szerinte ez már 1944-ben meg is történt, és a nagyapja kapott egy köszönőlevelet az INAH-tól. Úgy véli, hogy a kormány akkoriban nem vette nyilvántartásba a területet, mert nem törődött vele. "Három nemzedéken keresztül megbecsültük és népszerűsítettük ezt a helyet, és sohasem tekintettük a magunkénak."

Eközben a világ tudósai aggodalommal figyelik a vitát, mert nem tudják, hogy annak kimenetele milyen hatással lesz a régészeti kincsek megőrzésére. "Már most is tele van a hely árusokkal, ami nagyon megterheli szennyvízelvezetőket és csatornákat. Ez szégyen" - véli Geoffrey Braswell antropológus.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár