2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Molinók a litvániai szovjetellenes felkelésről

2008. április 28. 15:00

A litvániai szovjetellenes felkelés kilenc évét, az 1944 és 1953 közötti időszakot mutatják be huszonegy nagyméretű, több mint két négyzetméteres molinón.

A litvánok sorsa annyiban hasonlatos a magyarságéhoz, hogy mindkét nép hosszú évtizedeken át kénytelen volt elviselni a szovjet elnyomást. Szintén egy közös vonás, hogy a litvánok és a magyarok is fegyvert fogtak a sztálinista uralommal szemben. A litvánok szabadságharcáról szóló vásárhelyi kiállítás érzékletesen tárja a nagyközönség elé egy nemzet reménytelen, de ugyanakkor mégis felemelő küzdelmét a függetlenségért.

Amikor a Szovjetunió a második világháború után megszállta Litvániát, megtorló intézkedések sorához folyamodott az ország békés lakosaival szemben. Letartóztattak mindenkit, akit a szovjet adminisztráció politikai ellenségnek tartott. A büntetőakciók során házkutatásokat tartottak, átfésülték az erdőket, összefogdosták a szovjet hadseregbe való besorozás elől bujkáló férfiakat, sőt, néhány falut lakóival együtt felégettek. A litván társadalom aktív része már a szovjet hadsereg közeledtekor elszánta magát a harcra.

A kutatók adatai szerint Litvánia lakosságának körülbelül 4 százaléka kapcsolódott be közvetlenül partizánként vagy közvetve támogatóként a fegyveres szovjetellenes ellenállásba. Voltak családok, amelyekből három, négy, nem egyszer akár öt vagy hat fiú harcolt és esett el a partizánok soraiban. A szabadságharcosok nem csak fegyverrel szálltak szembe a megszállókkal, hanem az írott szó erejével is. A partizánháború alatt Litvániában nem kevesebb, mint 72 különböző szamizdat kiadvány jelent meg. A felkelők még nyomdai berendezésekkel is rendelkeztek.

A partizánok legfontosabb menedéke és lakóhelye az erdő volt. A bunkerokat különdöző helyeken rendezték be: pajtákban, padlásokon, lejtős folyópartokon, a falusiak burgonyavermei alatt, erdőben fák gyökerei alatt, lakóházakban és hasonló helyeken. Álcázáshoz azt használtak, amit a bunker környékén találtak: kisebb fenyőfákat, kivágott fák ágait, szalmát. A bejáratot  kemencékben, elhagyott kutakban vagy hasonló helyeken alakították ki.

Az évtizedeken át tabunak számító témát körbejáró kiállítást június 29-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár