Karikatúrák és protokollbakik
2008. május 9. 15:00
Kissé viccesre sikeredett a Múlt-kor 2. évfolyamának 29. adása: először arról lesz szó, miért nem jelenhetett meg az egyetlen Kádár Jánost ábrázoló karikatúra, majd a legemlékezetesebb protokollbakikat mutatjuk be, köztük azt az eddig sehol sem látott fotót is, amin Tito az őt köszöntő hölgy mellét markolássza a neki szánt virágcsokor helyett.
Korábban
Karikatúrát már az ősi Egyiptomban is rajzoltak, különálló sajtóműfajjá azonban csak az 1830-as években, a vicclapok megjelenésével vált. A gúnyos rajzok Magyarországon 1848-ban a Charivari, a Dongó című élclap kiadásával indultak nevettető útjukra.
A II. világháború után a kezdeti gazdagságból erőteljesen lecsökkent a Magyarországon megjelent vicclapok száma, a történelem azonban ebben az időszakban szolgáltatta a leggazdagabb témákat a karikaturistáknak. Az 1945-ben megjelent Ludas Matyi, majd a Szabad Száj, és a Pesti Izé egyaránt az újjáépítéssel, az újra megalakuló pártokkal és azok politikai csatározásaival voltak elfoglalva.
A Rákosi-diktatúra kezdetével sorra szűntek meg a vicclapok, 1951-től már csak a Ludas Matyi maradhatott a standokon. A Ludasról már az 1945-ös törvényhatósági választás idején kiderült politikai szimpátiája, amikor arra sarkallta olvasóit, hogy szavazzanak a Szociáldemokrata és a Magyar Kommunista Párt közös listájára.
Az MDP Agitációs Osztályának 1950-es határozata úgy szólt, miszerint `Fordulatot kell végrehajtani az eddig elhanyagolt szemléltető agitációs módszerek felhasználása felé. A szemléltető agitáció ismertesse a munkaverseny eredményeit, népszerűsítse a termelésben élen járókat: üzemi dísztáblák, villám-újságok, humoros rajzok (stb) felhasználásával.`
A Kádár-rendszer és a gulyáskommunizmus a politikai viccben is változást hozott. A hidegháborús retorikát a hetvenes évektől felváltották a mindennapi élet történései. A Ludas humora azonban nem egyszer szúrta az elvtársak szemét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap