Hidegháborús forródrót a telextől a piros telefonig

Korábban

A kubai rakétaválság története

40 éves a hidegháborús forródrót

Az amerikai légvédelem radarral keresi a Mikulást

Hidegháborús kémjátszma Kelet-Berlin alatt

A nukleáris fegyverek korszakába lépve a szovjet vezetés már 1954-ben biztonsági garanciákat javasolt a hirtelen támadások megindításának elkerülésére. A "szabad világ" csak négy évvel később reagált az ötletre, akkor is csak ímmel-ámmal, egy eredmények nélkül záruló konferencia összehívásával.

Az események a "13 napos idegháború", vagyis a kubai rakétaválság után kaptak nagyobb lendületet: a krízis idején 12 órába telt, mire Hruscsov 3000 szavas üzenete eljutott Washingtonba, és dekódolták. Mire a Kennedy-stáb választolt, újabb haragos üzenet indult el a Kremlből.

A két szuperhatalom az egyre forróbbá váló hidegháborúban ezután kénytelen volt belátni: javítani kell a két ország közti kommunikáción. Első bilaterális szerződésüket végül Genfben írta alá két szürke eminenciás, Szemjon Carapkin és Charles C. Steele. A forródrót első generációja egy telex volt, mivel a felek ki akarták zárni a verbális kommunikáció, a spontán beszéd veszélyeit. A legendákkal és a filmekben látható jelentekkel ellentétben a washingtoni állomás ekkor még nem a Fehér Házban, hanem a Pentagonban kapott helyet, a forródrót keleti állomása természetesen a Kremlben volt.

Az üzenetek a Washington-London-Koppenhága-Stockholm-Helsinki-Moszkva útvonalon érhettek célba, de volt egy rádiótávírós vonal is, amely a Washington-Tanger-Moszkva útvonalon működött. A két gondos szuperhatalom még az üzenetváltás költségeinek megosztását is rögzítette a szerződésben, ami azt is kimondta: mindkét fél saját anyanyelvén küldi az üzenetet, amelyet aztán lefordítanak és dekódolnak.

A szerződés aláírását követően két hónappal már működött a rendszer, a tesztüzenetet követően azonban csak 1967-ben a hatnapos arab-izraeli háborúban használták először. A forródrótot 1971-ben, majd 1986-ban modernizálták, a telexgépek helyét telefon vette át, a kommunikációba műholdakat is beépíttettek. A hidegháború elmúltával, 1999-től egy közvetlen, biztosított vonalon keresztül értekezhetnek a Fehér Ház és a Kreml főnökei.

Az amerikai elnök és a szovjet főtitkár asztalain álló "piros telefon" nem csak a filmekben köszönt vissza, amerikai elnökjelöltek (Walter Mondale 1984-ben és Hillary Clinton 2008-ban) választási kampányukban is bevetették a jelképpé avanzsáló telefont.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"