Digitálisan lapozhatjuk a világ legrégibb Bibliáját
2008. július 22. 10:06 MTI
A világ legrégebbről fennmaradt kéziratos Bibliájának első részletei digitalizált változatban csütörtöktől már olvashatók az interneten - jelentette be hétfőn a Lipcsei Egyetemi Könyvtár.
Korábban
A Codex Sinaiticus, azaz Sínai-kódex a negyedik században keletkezett Egyiptomban. A görög nyelvű, csupa nagybetűvel, szóközök nélkül írt szöveg ókortudósok szerint négy különböző személy munkája. Az Újszövetséget hiány nélkül, az Ószövetséget részben tartalmazza.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban. Constanin von Tischendorf német kutató bukkant rá a tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentum Lipcsébe került. Később egyre több részlet - összesen 390 pergamenlap - került elő a Codex Sinaiticusból. Ezek közül hatot a szentpétervári nemzeti könyvtárban, több mint 340-et a londoni British Libraryben őriznek. Az 1975-ben megtalált újabb 38 oldal a Szent Katalin kolostorban van.
Az emberiség írásos kulturális örökségéhez tartozó kódexet most a négy intézmény virtuálisan illeszti össze, hogy minél többen hozzáférjenek. Csütörtöktől a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzött 43 oldal digitalizált változata és a Londonban őrzött ószövetségi részletek olvashatók majd a codex-sinaiticus.net honlapon.
A munkát a Microsoft és a német Xplain közös fejlesztésű szkennelési technológiájával végzik. A pergamenlapokat az anyagot kímélő módon digitalizálták és meg is szépítették; még a szamárfüleket és a foltokat is eltüntették. A fennmaradt Codex Sinaiticus teljesen 2009-ben kerül fel az internetre, ahol kultúrtörténeti háttéranyagok is segítik az olvasókat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.