Felülmúlták európai kortársaikat Amazónia elveszett városai
2008. szeptember 1. 11:12
Az Amazonast övező, eddig érintetlennek hitt dzsungel egykoron ötvenezer fős urbánus lakosságnak adott otthont - fallal körülvett városaikat utak, csatornák kötötték össze. A városok köré kisebb, falusias települések szerveződtek, amelyek lakosai földműveléssel és esetleg haltenyésztéssel foglalkoztak - derül ki a korábban készített műholdképek elemzéséből.
A Floridai Egyetem kutatói Michael J. Heckenberger antropológusprofesszorral az élen, brazíliai kollégáikkal közösen egy évtizedet szenteltek annak, hogy műholdfelvételek segítségével feltérképezzék az eltűnt civilizáció településhálózatát. A tudósok felfedezésükről a Scientist című tudományos folyóirat legújabb számában számoltak be.
A kutatók szerint - akik 28 lakott térséget térképeztek fel - a Xingu-folyó felső szakaszát övező terület benépesítése körülbelül 1500 évvel ezelőtt kezdődött. A tudósok az általuk tanulmányozott falvak korát 750 és 450 év közé teszik: a helyi lakosság hirtelen fogyatkozni kezdett, miután fél évezrede a térségbe megérkeztek az európai hódítók. A gyarmatosítók és az általuk behurcolt betegségek feltehetőleg végezhettek a lakosság javával - vélik a kutatók.
A fallal körülvett városok és a falvak egy központi térség köré szerveződtek. Minden települést út kötött össze ezzel a központi térrel: ezek mindig északkeletről délnyugatra haladtak, vagyis egybeestek a nyári napforduló irányával. Egy-egy városban 800-1000 ember lakhatott, ám a környező falvak lakosságával minden ilyen településszerkezet 2500 főnek adhatott otthont.
Michael J. Heckenberger figyelemreméltónak nevezte a városok szervezettséget, amelyek komplexitásban némiképp felülmúlták a középkori városok és az ógörög városállamok tervezését. "Az ősi települések a Xingu-folyó felső szakaszán azt jelentik, hogy a tudósok által érintetlennek hitt trópusi erdőket a múltban komoly emberi behatás érte" - mutattak rá a kutatók.
Az amerikai és brazil tudósok kutatásaik során együttműködtek a kuikuro törzs tagjaival, amelyet a települések egyenes ági leszármazottainak tartanak.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
