Kiolvadnak a neolitikus mindennapok az Alpokban
2008. szeptember 16. 11:05
Az alpesi gleccserek olvadása bepillantást enged a magas hegyek között élt neolitikus emberek életébe - derült ki a régészek és klimatológusok nemrég rendezett berni konferenciáján, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokra is felhívták a figyelmet.
Mindenki ismeri az 1991-ben felfedezett Ötzi történetét: a jégbefagyott embert 3000 méter magasságban találták meg, i.e. 3300 körül élhetett, amely egyben felveti azt a kérdést is, hogy az Alpokban talán több ember is élt, mint eddig gondolták. A 2756 méter magasságban fekvő, svájci Schnidejoch gleccsernél talált leletek csak megerősítik ezt a feltételezést.
2003-ban egy svájci pár egy darab fára lett figyelmes, ami felkeltette az érdeklődésüket. Levitték a hegyről, és átadták a berni régészeti hatóságnak. A gondos vizsgálat és a radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy egy nyírfaháncsból készült tegezről van szó, amelyet i.e. 3000 körül készítettek. `Az Alpokból származó leletek igen ritkák. Ez azonban még különlegesebb. A világon sehol sem találtak ehhez hasonló tegezt` - mondja Albert Hafner, Bern kanton vezető régésze. A felfedezést először titokban tartották, mert attól féltek, hogy a kincsvadászok elözönlik a gleccser környékét. A régészek azonban további kutatásba kezdtek, és egyre több tárgyra bukkantak.
"Íjakat, tegezt és nyilakat találtunk. Meglepetésünkre rengeteg szerves anyag került elő, bőr, cipődarab, nadrágfoszlány, amit normál esetben nemigen találunk." A leletek egy része az i.e. 4500 körüli időkből származik, vagyis idősebb, mint Ötzi. Más tárgyak is előkerültek a bronzkorból, a római korból és a korai középkorból. A leletek azért is érdekesek, mert olyan korszakból származnak, amelyben a klimatológusok szerint a Föld Naphoz viszonyított pályájának változásai miatt a Föld éghajlata különösen meleg volt. Ennek következtében a magas hegyek járhatóvá váltak az emberek számára.
"A Schnidejoch gleccser azon helyek közé tartozik, amelyek érzékenyen reagálnak a rövid távú éghajlatváltozásokra és hőmérséklet-ingadozásokra. Ha még több radiokarbonos adatunk lesz, akkor az utóbbi 7000 évre vonatkozóan pontos képet rajzolhatunk a gleccserek rövid távú változásairól" - magyarázza Martin Grosjean, a Berni Egyetem klimatológusa.
A gleccsernél talált római pénzérme azt bizonyítja, hogy a rómaiak ezt az utat használták, hogy átkeljenek az Alpokon az északi kolóniák felé. Érdekes módon a Föld leghidegebb korszaka egybeesik a Római Birodalom hanyatlásával. Amikor megkezdődött a lehűlés, és a gleccserek egyre nagyobbak lettek, a Schnidejochot és a többi hágót a jég eltorlaszolta. Vagyis az éghajlatváltozás hozzájárult a Római Birodalom bukásához? "Ez kissé erőltetett megállapítás lenne. Annyit tudunk, hogy az éghajlat többször is változott a történelem során; régen a Föld Nap körüli pályája okozta a változásokat, most az üvegházhatás."
Martin Grosjean számára a Schnidejoch gleccseren talált 5000 éves bőrdarab annak bizonyítéka, hogy a Föld egyre melegszik. "A bőr a legértékesebb lelet. Ha a bőrt kitesszük az időjárás, napfény, szél, eső hatásainak, csaknem azonnal szétbomlik. Az, hogy ez a bőrdarab ilyen ép állapotban fennmaradt, azt mutatja, hogy eddig jég borította, vagyis az elmúlt 5000 év alatt a gleccser soha nem volt kisebb, mint 2003-ban, és az azt követő években."
Számos tudós és régész érkezett a berni konferenciára, hogy többet tudjon meg a Schnidejoch gleccseren talált leletekről, és bemutassa saját kutatási eredményeit. Kanadai kutatók a Yukon régióban újkőkori mezőgazdaság és állattenyésztés nyomaira bukkantak nagy magasságban, ami szintén a Föld felmelegedését támasztja alá.
A norvég Atle Nesje már 25 éve foglalkozik a gleccserekkel. Számításai szerint a norvég jégmezők is hasonló felmelegedési és lehűlési periódusokat mutatnak, mint az alpesi gleccserek. "Ezek a régészeti leletek pontosan beleillenek a mi gleccserkutatási eredményeinkbe. Ez nagyon fontos a múlt, a jelen és a jövő éghajlatváltozásairól szóló vitákban."
A Schnidejoch leletek a történészek számára azt bizonyítják, hogy az emberek sokkal inkább otthon voltak az Alpokban, mint eddig feltételezték. "1991-ben Ötzi teljesen letaglózott minket. Eddig mindig azt hittük, hogy az Alpokban nem éltek emberek. A schnidejochi leletek óta viszont már tudjuk, hogy nagyon is szerettek hegyet mászni, ami igazi kihívás lehetett, hiszen még nem voltak Goretex cipők. De tudjuk, hogy rendszeresen felmentek a hegyek közé" - mondja Hafner.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget
- A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
- Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
- A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
- A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
- Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
- A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
- Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
- Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap