Magyar régészeti siker Egyiptomban

2003. július 23. 16:18

Öt darab Bizánc kori aranyérmét és egy aranyból készült karkötőt ástak elő a Vörös Győző vezette ásatáson Taposiris Magnán

A szentély belső udvara

A helyszín mai neve Abu Sir, és éppen félúton fekszik Alexandria, valamint a második világháború egyik legnevezetesebb afrikai csatájáról elhíresült El-Alamein között. Ókori neve: Taposiris Magna, ami Osiris sírját feltételezi. Elsőként a görög Sztrabón tesz említést a közeli kikötőről, majd az alexandriai csillagász, Claudius Ptolemaios nevezi először nevén: Taposiris.

Az ókori és középkori források után áttörést Napóleon egyiptomi expedíciója hozott. 1801-ben ugyanis a francia tudósok részletes litográfiát készítettek Taposiris Magnáról. A franciák nílusi "kalandja" után mégis 100 évet kellett várni az első feltárásokra.

Az első taposiri ásatás 1905-1907-ig tartott, a feltárást az Alexandriai Görög-Római Múzeum kurátora, Evaristo Breccia vezette. A helyszín az ezt követő években őrizetlenül maradt, így a frissen kiásott emlékek az enyészeté, illetve a műkincskereskedőké - azaz műkincsrablóké - lettek.

Taposiris Magna napnyugtakor

Taposiris Magna meglehetősen lepusztult romjait 1937-ben, az Alexandriai Múzeum új kurátora, Achille Adriani restaurálta. Munkáját a második világháború szakította félbe, de az 1946-48 közötti munkákat már Jasper Y. Brinton folytatta.

A magyar terepmunkák 1998-ban kezdődtek meg Vörös Győző vezetésével. Az első évek munkálatai egy kopt szentély feltárásában merültek ki. Eddig számos Ptolemaiosz-kori lelet, illetve egy Ízisznek tulajdonított női fejtöredék került elő, hosszú idő után azonban ez a néhány aranyérme és karkötő az első említésre méltó lelet, ami előkerült Taposiris Magnán. A most feltárt ékszer és az érmék az Alexandriai Görög-Római Múzeumban lesznek kiállítva.