1972 óta senki sem járt a Holdon
2009. július 18. 12:41
A hidegháború során az 1960-as évek végére jutottak el a versengő nagyhatalmak a Hold meghódításáig: az Egyesült Államok minden erejével azon volt, hogy űrhajósai elsőként érjék el a Hold felszínét. Ez sikerült is: az Apollo-11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 40 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án elsőként léptek a Holdra. Mire volt jó az egész Holdraszállás?
Korábban
A képzelet világán is túl
Negyven évvel ezelőttig az ember a Földön járt és csak nézte a Holdat. 1969. július 20-án - keleti parti idő szerint este 10 óra 56 perckor - Neil Armstrong amerikai űrhajós a Holdra lépett. Több mint egymilliárd ember hallhatta élő adásban sugárzott, azóta híressé vált mondatát: „kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek”. A kezdetek azonban jóval messzebb nyúlnak.
A világűr fogalma, majd a rakétaelv 20. század eleji megszületése után nyílt meg az út a Föld elhagyásához. Az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban Robert Goddard alkotta meg, míg az ő publikációi is felhasználva a Wernher von Braun vezette peenemündei kutatócsoport hozta létre az első, tömeggyártásban is előállítható hordozóeszközt, a V-2-es rakétát. A német kutatópotenciált a harcok befejezésével párhuzamosan amerikai és szovjet ügynökök vitték magukkal, és kezdtek hihetetlen iramú fegyverfejlesztésbe, amelyben a világűr kezdetben mint az ellenfél leggyorsabb elérését biztosító közeg játszott szerepet.
A space race során a kezdeti siker kétség kívül a szovjeteké volt: Eisenhower érdektelensége miatt ugyanis az amerikaiak jócskán lemaradtak a fegyverfejlesztésben, és a Vanguard-program nem vetekedhetett Koroljov és munkatársai tevékenységével. Ez jutott felszínre a szputnyik-sokkban is: az 1957. január 1. és 1958. június 30. közötti Nemzetközi Geofizikai Év során a szovjetek titokban előkészítették, majd fellőtték az első műholdat, majd alig egy hónappal később Lajka kutya is elindult a világűrbe.
A sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövésére pedig 1958. február 1-jén került sor.
A Luna-9
A nagyhatalmak figyelme ezzel párhuzamosan a Naprendszer felé fordult, és elsőként a Hold elérésével próbálkoztak. A Szovjetunió 1959. január 2-án indította a Luna-1-et a Hold felé, amely – bár a felszínbe való becsapódásra szánták – 6000 km-rel repült el mellette – olvasható a Wikipedián. Ezt 1959. március 3-án az amerikai Pioneer-4 követte, majd a Luna-2, amely 1959. szeptemberi fellövése után sikeresen csapódott a Holdba, illetve a Luna-3, amely októberben a Hold túlsó oldalát fényképezte le.
A Holdat fizikailag elsőként a szovjetek érték el: 1966 február 3-án a Luna-9 sikeresen szállt le az égitesten: három napon keresztül közvetített képeket a Földre. Öt különböző, a Hold körül keringő és a Földre adatokat sugárzó szonda mellett a szovjeteknek 1966-ban még egy második sima (úgynevezett „lágy") leszállás is sikerült: a december 21-i indítás után a Luna-13 zökkenőmentesen érkezett meg, automatikusan talajmintát vett, és a vizsgálatok eredményeit rádión továbbította a Földre. Ugyanebben az évben egy amerikai szonda is leszállt a Holdon: a Surveyor-1 május 30-án érte el az égitestet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna 19:05
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén 17:05
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház 16:05
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum 14:20
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap