2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

390 éve halt meg Báthory Erzsébet

2004. augusztus 19. 15:32

Háromszázkilencven éve halt meg Csejte várának börtönében ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb, bár nem legrokonszenvesebb magyar asszony.

Szürnyű és bizonyítatlan vádak

Báthory Erzsébet
A hírneves Báthory család ecsedi ágából származott, apja Báthory György, anyjának testvére Báthory István fejedelem (1571-), lengyel király (1575-86) volt. 1560 augusztus hetedikén született Nyírbátorban, gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal, a házasságra 1575-ben, fényes külsőségek között került sor. (Még II. Miksa császárt is meghívták, aki az utazás veszélyeire hivatkozva kimentette magát, de pazar nászajándékot küldött.)
   
   
A férj a Pöstyén közelében fekvő csejtei kastéllyal és a körülötte fekvő 12 faluval kedveskedett feleségének. A kastélyt végleg 1602-ben sikerült megvenni, innentől ez a Nádasdy család tulajdona lett. Erzsébet előbb férje családi várába, Sárvárra került, majd hamarosan Csejtére költöztek. A törökverő, rendkívül bátor és rendkívül kegyetlen Nádasdytól rettegtek a törökök, akik "fekete bégként" emlegették. Ura gyakran és sokáig volt távol, a magányos és zárkózott asszony feltűnően kevés emberrel tartott kapcsolatot, ezért lehetett később a legendák titokzatos hőse. Házsságukból öt gyermek született, közülük kettő fiatalon meghalt, és Nádasdy 1604-es Bukarest melleti meggyilkolása után özvegyen maradt.


Báthory Erzsébetről már férje életében is furcsa mendemondák terjengtek, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott, szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még durvább praktikákhoz folyamodott. A legenda szerint amikor megütött egy haját fésülés közben megrántó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, bőre szebb lett, s azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát. A lányt megölte, megfürdött vérében, s ekként azt is igazolva látta, hogy e célra a szüzek vére a legalkalmasabb. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, megkorbácsolt, megcsonkított, majd lábuknál fogva felakasztott és vérüket vette. Sőt ivott is a vérből, kezdetben arany serlegből, később már egyenesen testükből. Amikor a környékbeli lányok elfogytak, akadémiát létesített a kastélyban női szeretőjével, az ide küldött lányokkal hasonlóképpen végzett. Állítólag elfogásáig hatszáznál is több áldozat vére száradt a lelkén.


A birtokán visszavonultan élő Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket egy héttel később lefejezték, vagy máglyán elégették, a gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva haláláig. Itt is halt meg elborult elmével, 54 évesen, 1614. augusztus 21-én.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár