Az inka csomóírás rejtélye
2003. november 7. 17:08
Az inkák örökségét az emberiség túlnyomó többsége ismeri és elismeri. Csodálva nézzük Macchu Pichu hatalmas romvárosát, a hegyi civilizáció ránk hagyott emlékeit, az utakat, magas színvonalú földművelést, a fiatal, erős birodalom jelképeit. Egyetlen dolgot nem hagyott hátra ez a civilizáció - az írásos emlékeit. Vagy mégis?
Korábban
Az inkák 1200 körül a világ legnagyobb államát tartották fenn. De hogyan volt ez lehetséges írásrendszer nélkül?
Írás vagy sem, érteni nem értjük
Mint arról már sokan beszámoltak, a fonalakon függőlegesen elhelyezett csomók szolgáltak összeírásoknál és könyvelésnél az információ tárolására, mintha azok egy textilből készített abakusz golyói lettek volna. Az a néhány elmélet, amelyek a 450-600 megmaradt khipu vizsgálatának eredményére támaszkodik, a mellett kardoskodik, hogy ezekben a textil csomókban nemcsak számok fedezhetőek fel, hanem az írás korai formája is.
Dr. Urton, a nemrégiben megjelent "Az inka khipu jelei" című könyvében azt állítja, hogy a csomók a számítógépeknél alkalmazott kettes számrendszerhez hasonlóan rendezett számsorok. Azzal a különbséggel, hogy az inkák nem 8 bites, hanem 7 bites egységeit alkalmazták a 0-nak és az 1-esnek. Ezek a számsorok megfelelhettek neveknek, személyeknek vagy egyéb tevékenységnek. A szövésmód és a szín által kínált variációk a szerző szerint meghaladta az 1500-at. Csak összehasonlításképpen, a sumérok ékírása 1500 jelet ismert, az egyiptomi hieroglifák száma pedig 800 volt.
Urton elméletét, miszerint a csomók nem csak numerikus jelek lehettek, alátámasztja Dr. Galen Brokaw, New York Állami Egyetem írásszakértője is, aki szerint ezek a csomók az emlékezetet segítő eszközök, egyfajta rózsafüzérhez hasonló "mankók" lehettek, de az is előfordulhat, hogy több jelentésük volt.
Az elméletet osztja Dr. Patricia J. Lyon a Berkeley Egyetem egyik munkatársa is, hozzátéve, hogy ezek a segédeszközök a vizualitás, és a tapintás bevonásával hívták elő készítőik emlékezetéből a tárolt információkat. S ha ez így volt, akkor a khipu már csak azért sem lehetett írásrendszer, mert csak az lehetett képes megérteni, aki elkészítette, esetleg az, aki számára ismerős volt a tárolt információ.
Dr. Heather Lechtman szerint a korai Peruban a textília jólétet és politikai státuszt is szimbolizált. Ezért sokan úgy vélik, hogy a csomók nem csak számokat rögzíthetnek. A korabeli spanyol hódítók ellentmondásos beszámolókat örökítettek az utókorra. Egy khipu készítőt ábrázoló rajz például azt sugallja, a textil abakusz jegyzetként is szolgált arról, mi érkezett az inkák raktáraikba, ill. hogy abból mit fogyasztottak el.
Egy másik spanyol utazó beszámolója szerint, egy indián azt állította a háta mögé rejtett khipuról, hogy az a hódítók cselekedeteit örökíti meg. Így aztán a csomók sorsa a tűz, az indiáné pedig a büntetés lett. Dr. Robert Ascher, régész, és felesége Dr. Marcia Ascher, matematikus becslései szerint az ismert khipuk legalább 20%-a az írás korai formáihoz hasonló. Dr. Urton szerint a khipu készítője felhasználta a fonalak és a csomók fajtái és színei által kínált lehetőségeket. Egy bizonyos fonal-konfiguráció jelenthetett értéket, tárgyat vagy eseményt, hasonlóan az ismerős írásrendszereknél alkalmazott grafikus jelekhez. Sőt azt is feltételezi, hogy az inkák alany-tárgy-ige jelölési rendszert is alkalmaztak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap