A három nagy konferencája
2003. november 28. 13:00
1943. november 28-án Teheránban találkozott Winston Churchill, J. V. Sztálin és F. D. Roosevelt
Előzmények
Casablanca amerikai módra I. |
1943 tavaszán a sztálingrádi győzelem és az afrikai hadműveletek befejeződése időszerűvé tette a három nagy szövetséges hatalom háborús és béketerveinek, elképzeléseinek egyeztetését. Sztálin arról tájékoztatta Roosevelt elnököt, hogy már 1943 nyarán kész vele találkozni Alaszkában vagy Szibériában. Amikor azonban a szovjet vezetőhöz eljutott Roosevelt és Churchill június 4-i közlése a második front megnyitásának elhalasztásáról, elállt a találkozótól és visszarendelte washingtoni és londoni nagyköveteit. A kurszki győzelem után a Kreml átmenetileg úgy ítélte meg a helyzetet, hogy végső soron egy második front nélkül is elbánik Hitlerrel.
Casablanca amerikai módra II. |
Megegyeztek, hogy úton Teherán felé, Kairóban tartanak konzultációt a kínai vezető, Csang Kaj-sej bevonásával, akitől azt kívánták megtudni, hogy miként lehetne a kínai részvételt a távol-keleti háborúban aktívabbá és hatékonyabbá tenni. Roosevelt felvetette ugyan a szovjet vezérkar képviselőjének meghívását a katonai jellegű megbeszélésekre, de Csang Kaj-sek meghívása - Churchill teljes megelégedésére - lehetetlenné tette a szovjet közreműködést. Moszkva akkor nem állt háborúban Japánnal és még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy távol-keleti tárgyú véleménycseréken részt vesz.
Az amerikai-brit-kínai konzultáció Kairóban 1943. november 22-én kezdődött és öt napig tartott. Az első tanácskozási nap témája a Bengál-öbölben tervezett amerikai-angol akció és a kínai bekapcsolódás lehetősége volt. Az európai hadszíntér témakörében Churchill a mediterrán térségre tette a hangsúlyt, Rooseveltet pedig még mindig elsősorban Ázsia érdekelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
Legfrissebb
Legolvasottabb
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap