2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Feldolgozzák a kelta temető leleteit Győr-Ménfőcsanakon

2004. január 15. 10:06

A győri Xantus János Múzeum szakemberei megkezdték a Ménfőcsanak határában feltárt kelta temető tárgyi emlékeinek feldolgozását. 2003 őszén ugyanis koporsós temetkezés nyomaira bukkantak az i.e. 3. századból.

Egry Ildikó a győri Xántus János Múzeum régészeti gyűjteményének munkatársa elmondta, a csontvázas sírokat mélyre ásták, ennek köszönhető, hogy épek maradtak a sírmellékletek, amelyek a régészeti emlékek datálásához adnak támpontot.

A kelta férfiakat fegyverzettel temették el, a csontvázak mellett megtalálták a vaskardot, a pajzsot, a lándzsákat, de előkerültek birkanyíró ollók, kések és egyéb munkaeszközök is. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket, bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek.

A sírokból nagyméretű kerámiaedények is felszínre kerültek. Közülük többnek a magassága a fél métert is meghaladja. A sírokba szánt cserépedényeket nem égették ki a kelták úgy, mint a használati tárgyaikat. A rossz kiégetés miatt mállékony anyagot a restaurátorok speciális anyaggal itatják most át, amely az agyagot megszilárdítja. A kelták korongolták kerámiáikat. Készítőik kedvelték a mai bormérőkhöz hasonló, úgynevezett lencseformát. Többféle korsó is egykori gazdája mellé került. Általában díszítetlenek, csupán elvétve jelenik meg a pontkörös bepecsételt díszítés.

A ménfőcsanaki lelőhelyen a volt TSZ-kertészet és a Savanyítóüzem mellett a Kárpát-medence egyik legkorábbi kelta temetőjének részletét Uzsoki András kezdte feltárni. Azóta a sokáig használt temetőnek még jó pár sírját sikerült megmenteni.

Az ásatást a jövőben is folytatni szeretnék, mivel a ménfőcsanaki az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője, ahol i.e. 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld.

A tárgyi emlékeket a téli hónapokban restaurálják, majd kiállításon mutatják be. A sírokról pedig teljes körű dokumentációt állítanak össze a régészek.

A kelták majd fél évezreden át éltek Magyarország területén. A több hullámban történt kelta hódítás során i.e. 400 táján érték el nyugat felől ezt a területet az első beköltözők.

Az i.e. 4. századtól már jelentősebb a kelta népesség ezen a tájon és megérik a római hódítást is. A kelta falvak a római légiók ellátását szolgálták.

Egry Ildikó elmondta, még keresik azt a falut, amelynek lakói a ménfőcsanaki temetőben kerültek végső nyughelyükre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár