2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Római emlékek Angliában

2004. január 27. 09:00

A közép-angliai Chester városa - a hosszú római jelenlétnek köszönhetően - rendkívül sok régészeti emléket őriz. A város amfiteátrumát - Anglia legnagyobb ilyen jellegű műemlékét - pár napja újra ellepték a régészek, akik a legmodernebb technikát segítségül hívva kívánják felderíteni a szigetország római és korakeresztény emlékeit.

Korábban

Újra látható a londoni amfiteátrum
Kétezer év szünet után eloször fogad látogatókat Londonban egy római kori amfiteátrum. Lelátóiról négyszáz éven át követhették a nézok a gladiátorok vagy rabszolgák és vadállatok élet-halál harcát.
Római kence Londonból
A kenőcsöt tartalmazó tégely egy római kori templomegyüttes csatornahálózatából került elő Londonban. A kence funkciója még nem ismert, de minden bizonnyal arckrémnek használta tulajdonosa, akinek ujjlenyomatát megőrizte a tégely.
Ókori amfiteátrum Cordobában
Római amfiteátrum maradványaira bukkantak a dél-spanyolországi városban helyi régészek. A monumentális ellipszis alakú épület a Krisztus utáni első században épült. Alapterülete 178-szor 145 méter, magassága eléri a húsz métert.

A chesteri amfiteátrum
A héten indult kutatás költségein a városi tanács az angol műemlékvédelmi szervekkel osztozik. A tudósok a legmodernebb technikai eszközök bevonásával szeretnék elkészíteni az egykori római település legrészletesebb térképét - sőt, a kutatást reményeik szerint kiterjesztik majd a város közvetlen környezetére is. A kutatást Stewart Ainsworth, az angol műemlékvédelmi hivatal tapasztalt munkatársa vezeti.

A terepmunka - melynek során a szakemberek beazonosítják és lokalizálják az egykori amfiteátrum legfontosabb pontjait - Ainsworth becslése szerint három-négy hétig tart majd. A terepmunka eredményei alapján állapítják majd meg, hol érdemes ásatásokba fogni a nyáron.

A régészek szerint a kutatás nem csak Közép-Anglia római múltjáról árul majd el sokmindent, hanem a szigetország korakeresztény történelméről is. A Keresztelő Szent János katedrális (Chester első székesegyháza) talapzatának romjai ugyanis igen közel esnek az amfiteátrumhoz, pozíciójuk pedig arra utal, hogy Chester őslakosai gondosan összehangolták a két építmény elhelyezését.

Mint az angol műemlékvédelmi hivatal egyik vezető régésze, David Miles nyilatkozta a Chester Chronicle-nak: "Eddig még sohasem végeztek ennyire részletes kutatást az amfiteátrumon és környékén. Borzasztó izgatottak vagyunk, mi mindent tudunk majd meg Anglia római és korakeresztény múltjáról. Alig várjuk, hogy folytathassunk a chesteriekkel karöltve megkezdett munkát, és minél részletesebben feltárhassuk ezt az egyedülálló műemléket!"

A tudósok a vizsgálatok során a legmodernebb technikát alkalmazzák. A föld mélyén rejtőző romokat és egyéb tárgyakat radarral azonosítják, és speciális fényképfelvételen rögzítik a felszín és a mély legapróbb részleteit is. A kutatáshoz természetesen felhasználják a korábbi feltárások jegyzeteit és eredményeit is. Egy távirányítású robot segítségével pedig eddig ismeretlen szögekből is lefotózhatják a felszínre került római emlékeket.

Chester Chronicle

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár