Baszkföld történelme
2004. március 12. 11:15
Európa történetének egyik legszörnyűbb merényletét követték el tegnap, 2004. március 11-én Madridban. A spanyol kormány azonnal az ETA baszk szeparatista terrorszervezetet vádolta meg a támadással, jóllehet az akció körülményei egyelőre nem vallanak a terrorszervezet módszereire. Akárki is felelős a katasztófáért, nem árt megismerkednie a baszk nép hányatott történelmével, beleértve a dicső középkori múltat és a dicstelen jelenkori terrorizmust.
A baszkok eredete és ókori története
Bár számtalan elmélet született ebben a témában, a baszk nép pontos eredete ismeretlen. Vannak, akik azt állítják: a baszkok az indo-európai népekkel együtt, mintegy 4000 évvel ezelőtt érkeztek jelenlegi lakóhelyükre. Ezt az elméletet azonban földrajzi és régészeti szempontból is cáfolták már. Mások az Ibériai-félsziget őslakosaitól eredeztetik őket. A legfantáziadúsabb elméletek egyenesen az elpusztult atlantiszi nép leszármazottainak tartják őket. A tudósok igazából csak egyvalamiben értenek egyet: abban, hogy a baszkok évezredek óta ugyanazon a helyen élnek, tehát Európa legősibb, egy helyben élő nemzetét alkotják.
Hasonló homály övezi a baszk nyelv (baszkul euskara) eredetét is. Bár léteznek elméletek, melyek a baszkot a grúz, a berber, sőt, a kecsua nyelvvel rokonítják, a legtöbb tudós azt a véleményt osztja, mely szerint az euskara nem sorolható be egyetlen ismert nyelvcsaládba sem, hanem egy önmagában álló, külön nyelvcsaládot képez.
A baszk történelem kezdeteiről tehát keveset tudunk, annyi mégis bizonyos, hogy az elsők, akik meghódításukkal próbálkoztak, bizonyos indo-európai törzsek és a kelták voltak. Ha ők nem is, a rómaiak kicsivel több sikerrel jártak, jóllehet a források tanúsága szerint a baszk nép egészét sohasem tudták teljesen uralmuk alá hajtani. Azok a baszkok, akikre a római befolyás és kultúra leginkább kiterjedt, valószínűleg kereskedési céllal érkeztek a hegyekből. Az i. e. 3. században kezdődött római uralom alatt a baszkok végig megtartották hagyományos törvénykezésüket és vezetőiket. A baszkok hegyes-völgyes földje nem tartozott a birodalom jómódú vidékei közé, és a rómaiak nem is tettek sok erőfeszítést a fejlesztésére. A romanizáció alacsony foka is közrejátszott az intakt baszk kultúra és nyelv fennmaradásában - bár az Ibériai-félsziget északi részét meghódító Pompeius nevét máig viseli a szadista bikafuttatásáról hírhedt Pamplona városa.
A római írásos emlékek szerint a baszkok soha nem lázadtak a birodalom ellen, így nem is volt szükség arra, hogy nagyszámú római katonaság állomásozzon Baszkföldön. Sok említés esik viszont egy baszk kohorszról, mely hosszú éveket töltött az észak-britanniai Hadrianus falának védelmével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa
- Pilótává válása előtt autók motorját tanulmányozta Steinschneider Lilly
- Még a gyászév letelte előtt házasodott újra Petőfi özvegye, Szendrey Júlia
- Legidősebb gyermekét még uralkodásra is oktatta az utolsó Habsburg királyné
- Bár lovagolni valószínűleg nem tudott, mégis huszár lett Lebstück Máriából
- Cleveland nem akarta, hogy Franklin Roosevelt elnök legyen
- Már fiatal korában kitűnt tehetségével Venczel Vera
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap