2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kempelen Farkas sakkautomatája újjáéledt

2004. március 26. 09:00

Az idén 270 éve született és éppen ma 200 éve halott Kempelen Farkas híres sakkautomatáját, amelynek eredetije 1854-ben elégett, a világ legnagyobb számítógép-múzeuma újra megépíttette. Noha valóban ember volt benne, Kempelen zseniális szerkezetet alkotott - állítják mai szakértők.

Korábban

Izabelláról mintázták a sakk királynőjét
Kasztíliai Izabella, aki egyesítette Spanyolországot és Kolumbusz Kristófot felfedező útra küldte, a modern sakkjáték királynő-figurájához is mintául szolgált.

Ember a gépben

Tényleg ember volt benne
A paderborni Heinz Nixdorf MuseumsForum megbízásából Bernhard Fromme keltette új életre a törököt ábrázoló híres masinát, amely `első életében` 70 éven át olyan ellenfeleket győzött le, mint Napóleon, II. Frigyes porosz uralkodó, vagy Edgar Allan Poe amerikai író és költő. A sakkautomata kora leghíresebb gépezete volt. A feljegyzések szerint Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár msáodik hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak.

Kezdettől fogva az a hír járta, hogy egy törpe növésű sakkozó ül a gépben, de Kempelen meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta az automata ajtait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Fromme szerint valóban ember volt a gépben, mégpedig nem is mindig ugyanaz az ember, hanem a Kempelen által szerződtetett sakkozók egész sora. Kész csoda, hogy mindannyian megőrizték a titkot.

Mindennek ellenére a szerkezet zseniális - véli Fromme. Az 1,5 méter széles, 95 centiméter magas és 90 centiméter mély szerkezetben nem csupán arra volt hely, hogy a benne lévő ember a kutató pillantások elől megfelelően elrejtőzzön, attól függően, melyik ajtót nyitották ki, hanem egy kinyitható kis sakktábla is volt benne, s a gépezet igen csavaros mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. Az elbújt ember pedig mágneses stiftek segítségével "látta" a szerkezetből, hogy mi történik a feje felett lévő táblán.

Az ügyes rendezés is elősegítette a sikert. Így például a figurától jobbra és balra nagy kandelábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje - mondta el a múzeum szóvivője.

Kempelen Farkas sakkautomatájának titkát az alkotó haláláig, 1804-ig nem leplezte le senki, aztán az automata a 19. század első évtizedeiben újabb fénykort ért meg New York-ban, a Broadwayn. Ám a negyvenes évek elején a korszerű technikával eljött az ipari kor, Kempelen automatája vásári látványossággá vált, s titkát egyetlen dollárért leleplezték. Végül 1854-ben egy múzeumi tűz áldozatává vált, s azóta most látható első ízben újra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár