Karády Katalin
2010. január 9. 10:45
(1912-1990)
Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya" Kanczler Katalin néven 1912. december 8-án született egy hétgyerekes kőbányai proletárcsaládban, ahol az apa durvasága mérgezte a mindennapokat. Egy akcióval jutott ki Svájcba és Hollandiába, öt évig járt külföldön iskolába. Az otthoni pokol elől tizenhét évesen a házasságba menekült, de két év után elvált nála jóval idősebb férjétől. Kávéházi énekesként fedezte fel Egyed Zoltán hírlapíró, aki gondoskodott képzéséről, s akitől a Karády nevet is kapta.
1939-ben forgatta első és legsikeresebb filmjét, a Halálos tavaszt. Az ártatlanul romlott Ralben Edit figurája egy csapásra ismertté tette, s az Ez lett a vesztünk című dal elindította énekesnői karrierjét is. Sajátosan mély hangja később hanglemezek ezrein búgta a slágereket (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet, stb.). Karády nevére tódult a közönség, így évről évre többet forgatott, csak 1942-ben hét film készült vele. Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Valamit visz a vízben, a Szováthy Évában és a Makrancos hölgyben, s Jávorral játszott az Egy tál lencsében is, ami kivételesen vígjáték volt.
Amerikai stílusú sztárt faragtak belőle, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, bár nem mulasztották el, hogy megjegyzéseket tegyenek szögletes vállára, lomha járására. Karády a szőke, babás nők után a határozott, vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonya lett, szinte férfiasan mély hangja is szokatlan volt a "nyafogások" után. Mindezek miatt botrány övezte, a klérus elítélte, a szélsőjobboldal gyűlölte, zsidó-bérencnek nevezte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt - mindez azonban nem csorbította népszerűségét.
Magánéletét számos tévhit és legenda övezte, vélték róla, hogy férfifaló, de azt is, hogy saját neméhez vonzódik, a valóságban Újszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével szövődött szenvedélyes viszonya. 1944-ben, a német megszállás után megfagyott körülötte a levegő, majd letartóztatta a Gestapo, befolyásos barátai csak nehezen tudták kiszabadítani. A nyilas rémuralom idején zsidókat mentett, amiért 2004-ben posztumusz a Világ Igaza kitüntetést adományozták neki. Karádyt rettenetesen megviselte, hogy a szovjet fogságba esett, majd az ÁVH-nak átadott Újszászynak nyoma veszett. Az új világban már nem találta helyét, kiszorult a filmből, majd a színházból is. A kommunista kultúrpolitika nem igényelte a múlt rendszer sztárját, s lassan a közönség is leszokott róla.
1951. február 9-én hagyta el hazáját, itthon ezután neve sem hangzott el. Brazíliában, majd New Yorkban telepedett le, kalapszalont vezetett, s lényegében visszavonult. Magányosan élt, még fényképezni sem engedte magát, csak 1973-ban adott egy exkluzív interjút Sándor Pálnak. Kultusza a hetvenes évek végén éledt újra, ismét kiadták dalait, könyvek jelentek meg róla, vetítették a Halálos tavaszt. Ő nem látogatott haza, örökre fiatalnak akart az emberek emlékezetében megmaradni, s New Yorkban halt meg.
Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című 2001-es filmje Karády és Újszászy szerelmét eleveníti fel, akárcsak Pusztaszeri László 2008-as Karády és Újszászy című párhuzamos életrajza, dalaiból nemrég Szalóki Ági adott ki feldolgozás-lemezt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
- Magára hagyhatta volna szövetségesét Mussolini?
- Lánya kérését sem vette figyelembe Mussolini veje kivégzése során
- Valójában Karel Čapek testvérétől származik a sci-fi és a technológia legendássá vált szava
- A politikai megosztottságból emelkedett ki Franco tábornok diktatórikus rendszere
- Etiópia szégyenletes legyőzésével lett ismét császára Rómának
- Sűrűn tűzdelték botrányok az újraalapított cannes-i filmfesztivál történetét
- Bukása után a németek feltétlen kiszolgálója lett a korábbi szövetséges, Benito Mussolini
- Négyórás beszédet tartott az utolsó szó jogán a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap