210 éve született ítélet a Martinovics-perben

2005. április 27. 10:34

A titkos szervezet tagjait leleplezésük után bíróság elá állították, majd halálra, vagy több évi börtönre ítélték őket.

Korábban

Értelmiség és kulturális elit a XVIII. századi Magyarországon
Az 1848 forradalmából született, új Magyarországhoz közelítve az első sorokban rendszerint a volt kiváltságosak, főleg a középnemesség képviselőivel találkozunk. Erős és aktív polgárság hiányában ugyanis, mint ismeretes, ez a nemesség volt az, amely a feudális rendszer válságából kiutat keresve a nemesi-liberális, ellenzéki reformmozgalmat, majd a polgári nemzeti átalakulást és a szabadságharcot vezette.

Martinovics köztársasági mozgalom szervezője, eredetileg ferencrendi szerzetes volt Budán, majd a lembergi egyetem tanára lett. Nyugat-európai, elsősorban párizsi útja során ismerkedett meg a jakobinus mozgalommal, s hazatérve 1794 tavaszán a jakobinus eszmék radikális híveit és a nemesi reformereket titkos szervezetbe tömörítette, hogy forradalmi úton vívják ki a köztársaságot és a polgári átalakulást.

A kivégzés

Azonban a bécsi udvar a szervezkedést 1794 júliusában leleplezte. Martinovicsot és az összeesküvés többi vezetőjét, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet felségsértés és hazaárulás címén 1795. április 27-én elítélték. Az ügyben bíróság elé került 52 vádlott közül 18-at ítéltek halálra, közülük 7-et kivégeztek.

Martinovicsot és négy társát 1795. május 20-án fejezték le a budai Vérmezőn.

(MTI)