790 éve adták ki a Magna Chartát
2005. június 15. 12:05
Hétszázkilencven éve, 1215. június 15-én adta ki I. (Földnélküli) János angol király a Magna Charta néven ismert oklevelet.
A sorozatos kudarcok nem csak János reputációját tépázták meg, de az államkincstárat is kiürítették. A különböző érdekcsoportok egyre nagyobb engedményeket csikartak ki a szorult helyzetbe került királytól. A vesztes francia háború után a bárók fellázadtak - a közvetlen kiváltó ok a pajzspénz bevezetése volt - és az uralkodót a Magna Charta - teljes nevén Magna Charta Libertatum, Nagy Szabadságlevél - kiadására kényszerítették. János korábban már többször tett ígéretet a főuraknak, hogy tiszteletben tartja jogaikat, ezt rögzítette írott formában is az oklevél.
A Magna Charta nem új törvény volt, hanem I. Henrik szabadságlevelének megismétlése és kibővítése. Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlők és a városok jogait és kiváltságait. Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitől nem tagadhatják meg, illetve nem lehet késleltetni; szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerű ítélet nélkül nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni. Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erőszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására.
A szerződés aláírása (fantáziakép) |
A Magna Chartát János fia, III. Henrik négy alkalommal erősítette meg, majd ugyanígy tett 1297-ben I. Edward. A Magna Chartát az egész angolszász világban a modern szabadságjogok alapköveként tisztelik. Később is többször hivatkoztak rá, az angol jogfejlődésben mérföldkövet jelentő 1628-as Petition of Rights és az 1679-es Habeas Corpus is hivatkozott egyes pontjaira. A dokumentum eredeti példányát ma a British Múzeumban őrzik.
János maga nem tisztelte az általa aláírt papírt, s a pápa támogatásával vissza akarta szerezni megnyirbált hatalmát. Erre azonban nem volt módja, 1216. október 19-én meghalt, a trónon fia, III. Henrik követte.
(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival tegnap
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után tegnap
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után tegnap
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen tegnap
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora tegnap
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége tegnap
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 2024.04.27.
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 2024.04.27.