Az UNESCO a víz alatti örökség védelmét sürgeti
2005. július 5. 12:04
Az UNESCO a víz alatti kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi keretegyezmény elfogadására hívta fel az országok vezetőit.
Korábban
Legutóbb öt ország, Panama, Bulgária, Horvátország, Spanyolország és Líbia erősítette meg a víz alatti örökség védelméről szóló keretegyezményt (Convention on the Protection of Underwater Cultural Heritage). Összesen húsz csatlakozó szükséges mielőtt az UNESCO által 2001 októberében elfogadott egyezmény hatályba lép.
A nemzetközi szabályozás a víz alatti kulturális örökség in situ megőrzését és a víz alatti kulturális örökség kereskedelmének megtiltását célozza. A védelem elsüllyedt városok és hajóroncsok mellett kiterjed "az emberiség mindenfajta kulturális, történelmi, vagy régészeti örökségére, amely részben vagy egészben víz alá került, időszakos vagy állandó jelleggel". Ide tartozik például az ókori világ hét csodáinak egyike, az alexandriai világítótorony s mintegy 3 millió az óceánfenéken heverő feltáratlan hajóroncs és számos a Fekete-tenger áldozatául esett neolitikus település.
A hajóroncsok és tengerfenékre került kincsek egyébként elenyésző részét vizsgálják meg régészetileg, a többség kincsvadászok martalékává válik. Az egyre olcsóbb merülések és a búvárkodás népszerűsége miatt rendkívül sok helyen jelentek meg a kincsvadászok, és kezdték meg a tengerfenéki kincsek szisztematikus kifosztását és jól jövedelmező értékesítését. A nemzetközi vizekben található roncsokat, kincseket ugyanis semmilyen nemzetközi szabályozás nem védi: rendszerint megtalálójukon keresztül azonnal a nemzetközi feketekereskedelembe kerülnek, mellőzve bármifajta régészeti feltárást, értékelést.
A szabadidős búvárkodás mellett a tengeri örökségre nézve további veszélyt jelent a kiterjedt ipari halászat és a tengerfenéken zajló vezetékfektetések is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.