Atlantiszt rejtheti a tenger Gibraltárnál

2005. július 27. 11:08

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=10374

Az elsüllyedt várost korábban többen és többfelé keresték már, ám most úgy tűnik végre ráakadtak egy olyan víz alatti szigetre, melyre tökéletesen illik a Platón által adott leírás is.

Spartel cunami áldozata lett

"(...) Sok és sokféle pusztulása volt már az embereknek, és még lesz is; tűztől és víztől a legsúlyosabbak, de ezer egyéb okból más enyhébbek is. Mert az, amiről nálatok is beszélnek, hogy egyszer Phaethón, Héliosz fia, atyja kocsiját befogva - minthogy képtelen volt atyja után hajtani - a földön is felperzselt mindent, s maga is villámsújtottan pusztult el, meseszerűen hangzik, de igaz benne a Föld körül keringő égitestek pályájukról való eltérése, és a földi dolgok nagy időközönként bekövetkező pusztulása a túl sok tűz miatt. (...) Idővel azonban rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak, s eljött egy súlyos nap és éjjel, amikor a ti egész haderőtöket is egyszerre elnyelte a föld, és Atlantisz szigete is a tengerbe merülve eltűnt. Ezért nem hajózható és nem kutatható át az ottani tenger még ma sem, mert akadályozza a nagyon sekélyes iszap, melyet a süllyedő sziget halmozott fel."
(Platón: Kritiasz, 22.o., Platón összes művei, Európa Könyvkiadó, 1984)
Atlantisz: egyetlen legenda, számtalan felfedező
Atlantisz felfedezése: tévedés vagy hazugság?
Ciprusnál keresik Atlantisz nyomait
Szökőár pusztított el egy antik civilizációt
Írország lehet az igazi Atlantisz
Eltűnt világok nyomában: Szantorin
Platón 2300 évvel ezelőtt Kritiasz című munkájában leírta a sziget pusztulását, s ennek alapján már többször, több helyen próbálták megtalálni az elsüllyedt várost. A Geology magazin most megjelent számában a plouzanéi Tengerészeti Kutatások Európai Intézetének munkatársa, Marc-Andre Gutscher arra a következtetésre jutott, hogy az elveszett város a Gibraltári szorostól nyugatra található Spartel elsüllyedt szigete volt. A sziget csúcsa ma 60 méterrel a Cádizi öböl vízszintje alatt található, és minden bizonnyal akkor került ennyire mélyre, amikor az utolsó jégkorszak végén a gleccserek olvadásával megemelkedett a tengerek szintje is. A jégkorszaki gleccserek olvadásával járó tengerszint emelkedéshez kapcsolódnak az özönvíz nyomait kereső Fekete-tengeri kutatások is.

Gutscher hanglokátorokkal vizsgálta át a tengerfenéknek ezt a területét, és végül eléggé vegyes eredményekkel szolgál Atlantisz ügyében. A földtani vizsgálatok azt mutatják - áll a cikkben -, hogy 12000 évvel ezelőtt a sziget pusztulásához egy nagy földrengéssorozat, és az általa kiváltott szökőár vezetett. Mindez érdekes módon nagyjából a Platón leírásának megfelelő helyen és időben következhetett be.

Gutscher adatai első ránézésre kissé csalódást okozhatnak. A lokátoros mérések szerint a Platón által megadott időpontban a tengerszint már nagyon magas volt a sziget partjainál. Vagyis ha csak ezekre az adatokra alapozunk, akkor a sziget csak egy nagyjából 500 méter átmérőjű tengermosta sziklacsúcs lenne, ami biztosan nem felel meg egy Atlantisz méretű városnak. Ám Gutscher szerint a szeizmikus aktivitás miatt a sziget azóta is sokat süllyedhetett. Atlantisz elmerülésének időpontja óta nyolc nagyobb földrengés rázta meg a térséget, és mindegyik több méterrel vitte lejjebb a tengerfenék szintjét. Így Spartel szigete a vártnál 40 méterrel magasabban lehetett, azaz ötször két kilométeres átmérőjével már tekintélyes civilizációt hordozhatott.

Élőhelyül szolgálhatott elefántok számára

Atlantisz Athanasius Kircher térképén

Spartel szigetet már évekkel ezelőtt Atlantiszként megjelölő Jacques Collina-Girard, az Aix-en-Provence-i Mediterrán Egyetem geológusa szerint "Az eredmény izgalmas, de nem azt jelenti, hogy a sziget lakott is lett volna".

Az Atlantisz-kutatók 2005. július elején rendezett görögországi konferenciáján azt is elmondta, hogy a görög filozófusok leírásában kiemelkedő fejlettségű civilizáció akkor még nem is létezhetett. "Ha lakott is volt, valószínűleg egyszerű halászok éltek rajta és nem a Platón által leírt virágzó bronzkori kultúra képviselői". A bronzkor kezdetét ugyanis a történészek ma nagyjából 5000 évvel ezelőttre teszik.

Gutscher a konferencián elmondta, hangradar adatai nem rajzoltak ki olyan szokatlan geometriai formákat, amelyek egy eltűnt civilizáció nyomaira, épületeire utalnának. A geológus szerint az egyiptomiak, akik később Platónnak is elmesélték Atlantisz történetét, más időszámítás szerint értelmezték az "évek" fogalmát, mint a görög filozófus, így a katasztrófa jóval később történt, mint ahogy azóta hisszük.

Az athéni konferencián meghatároztak 24 kritériumot, amelyek szükséges és elégséges feltételei, hogy egy térség Atlantisz potenciális helyszíneként szóba jöhessen. A helyszínt többek között forró tavasz és északi szél jellemezte, élőhelyül szolgálhatott elefántok számára, a terület 10 ezer harci szekérrel bíró hadsereget tartott el, valamint rituális bikaáldozatok bemutatására is lehetőség nyílt. A kutatók 6 lehetséges Atlantisz helyszínt mutattak be, de döntő bizonyíték híján egyelőre még magának a városnak a létezését sem sikerült azonosítani.