Polinézek taníthatták hajózni az indiánokat

Az American Antiquity tanulmánya szerint nyelvészeti és régészeti nyomok együttesen bizonyítják, hogy a kaliforniai csumas indiánok a polinézektől lesték el a hajóépítés technikáját.

Nyelvészeti detektívmunka

Az American Antiquity nemrég megjelent tanulmánya szerint a polinéz hajósok már évszázadokkal az európai felfedezők első megjelenése előtt látogatták a kaliforniai partvidéket. Egyesek szerint Ausztrália őslakói is itt jártak, a két kutató, Kathryn Klar, a Berkeley Egyetem nyelvésze, és Terry Jones, a Kaliforniai Egyetem régésze elismerik, hogy elméletük szöges ellentétben áll a térség fejlődéséről korábban gondoltakkal.

A nyelvész-rgész páros elmélete magyarázatot adhat arra, hogy a csumas indiánok miként építették meg kiváló, tomol névre hallgató hajójukat. Publikációjukat 2003-ban több ismert régészeti szaklap is visszautasította, mondván gyerekes és tudományosan túlhaladott elképzeléseik vannak.

A két kutató öt éven át bújta a polinéz szótárakat, elemzett ősi halászhorgokat és újraolvasta az elmúlt száz év kutatási anyagait. Megállapításuk szerint a csumasok a kultúrájuk központi elemét alkotó tomol építéséhez valószínűleg felhasználták a polinéz látogatók segítségét, akik valamikor i.sz. 400 és 800 körül járhattak ott. A kutatók különböző úton haladva vonták le megegyező következtetésüket: egyikük nyelvészeti, míg a másik régészeti nyomozást tartott.

A kutatást Klar a kelta és csumas nyelv szakértőjeként egy nyelvészeti rejtély alapján kezdte el: egyáltalán nem értette, hogy miként viselhet az amerikai kontinensen a csumasok hajója teljesen egyedülálló - saját nyelvüktől is idegen -nevet. Klar ekkor a szó és hasonló hangzású alakjai után kezdett kutatni a szomszédos bennszülött nyelvekben - a kutatás azonban lassan kiterjedt, és lassan már az eszkimók nyelvében keresgélt - mindhiába: nem talált semmit.

Egyik nap azonban véletlenül egy hawaii szótár akadt a kezébe, amelyben a hasznos faanyagot tartalmazó fát meglepő módon a kumulaa'au szót jelölte. Kutatásai közben arra is rájött, hogy Hawaii őslakóinak felmenői, akik kenuikon járták az óceánt, ugyanezt a szóalakot használták több polinéz szigeten is (Hawaii, Tahiti, a Cook-szigetek). Csakhamar polinéz eredetű, hajókat jelölő szavakat talált a csumasoktól nem messze élő törzs, a Gabrielinos nyelvében is.

A nyelvész kérdése így hangzott: miért jelölték az egyébként teljes szókinccsel rendelkező csumasok hajójukat egy polinéz kifejezéssel?

Régészeti nyomok

Ekkor került a képbe Jones, aki egy konferencián hallott a nyelvész kutatásáról, és hasonló noha régészeti nyomokat kutatott.

Kutatásai során rábukkant egy 1939-es tanulmányra, amely a tomol és egy polinéz hajótípus közti hasonlóság elemeit vizsgálta: majdnem ugyanolyan késekkel, hasonló fából faragták, és mindössze annyi volt a különbség, hogy az egyiket növényi anyagokkal, míg a másikat cápabőrrel burkolták be.

Jones ekkor elfaxolta a korábban talált csumas halászszerszámok rajzait a Berkeley Egyetem egyik polinéz őstörténettel foglalkozó szakértőjének, aki tökéletesen elképedt, mert azt hitte polinéz horgokat lát. Az elvégzett tesztek alapján kiderült, hogy a horgok 1200 évesek, azaz pontosan egyidősek a legrégibb ismert tomol deszkáival. A vizsgálatok alapján végül arra jutottak, hogy a Dél-Kaliforniában élők nagyjából 10 ezer éven át ugyanazokat a halászeszközöket használták, míg aztán i.sz. 800 körül hirtelen jóval fejlettebb eszközöket kezdtek használni, amelyek pontosan úgy néznek ki, mint a polinéz eszközök.

Jones elmondása szerint az első években ő sem hitt az elméletben, ezért társával együtt nem is nagyon beszéltek arról. Ennek megvolt az oka: az elméletet 50 éven át teljesen hihetetlennek nyilvánították a tudományos körökben. Az akadémikusok ellenállása most is borítékolható volt: szerintük ugyanis mindez csak a hasonló körülmények közt fejlődő civilizációk párhuzamos kulturális evolúciójának eredménye, és nem kell kulturális kölcsönhatásokban gondolkodni. "Ez egy régi, meghaladott elmélet a kirajzásról" - állítja Santa Barbara Természettudományi Múzeumának antropológusa, John Johnson. "Ezen elképzelések szerint a kerámia vagy a földművelés egy helyen alakult ki, s hamarosan szétterjedt az egész világon, példaul a mexikói piramisok építői Egyiptomból jöttek."

Amikor Jones bemutatta elméletét, Johnson blazírtan csak annyit kérdezett: "Mégis mondja, ki szeretne lenni? Az új Thor Heyerdahl?"

Mások szerint tárgyi tévedések vezették meg a kutatót, mondván a polinézek korábban jöttek, s nem hagytak ilyen nyomokat. Mindenesetre több bizonyíték szükséges, mint egy horog.