Berlusconi gátat épít Velence köré

A város folyamatosan süllyed: az elmúlt 200 év során Velence 12 centivel került alacsonyabbra, míg az Adria vízszintje ezalatt 10 centit emelkedett. Ennek köszönhetően míg a 20. század elején évente csak 7 napig borította víz az utcákat, ma Velence évente 200 napig van valamilyen mértékben víz alatt. Emellett a környezeti változások sem kímélik a gondolák városát: míg 1923 és 1932 között összesen 5 árhullám érte el a várost, addig 1993 és 2002 között ez a szám már 50-re nőtt.

A 18. századi Velencében sikk volt örömlánynak lenni Velence elsüllyedt szigete Velence a Google térképén

A várost védő gátak megépítéséről 1966-ban hoztak döntést, miután a lagúnában a november 3-i nagy árvíz 5000 ember számára tette lakhatatlanná otthonát. A helyzet 1973-ra annyira tarthatatlanná vált, hogy az olasz kormányzat Velencét nemzeti üggyé nyilvánította, ám a megvalósításhoz a további 30 év vitái, tanulmányai és politikai ütközetei kellettek.

Mi okozza a hullámokat? (NOVA) Velence ostrom alatt (NOVA) Nézze meg a gátakat működés közben! (NOVA)

A tervek szerint a tengerfenéken 79, egyenként 250-350 tonna súlyú mozgatható hullámtörőt építenek (3 helyen: Lido, 41; Malamocco, 20; Chioggia, 18), melyeket magas hullámok közeledtére levegővel megtöltve emelnek függőleges helyzetbe. A MOSE (Modulo Sperimentale Elettromeccanico, kísérleti elektromechanikus modul) azaz Mózes nevet viselő 4,5 milliárd eurós beruházás a tervek szerint 2011-re készül majd el, ám a költségek az első alapkő 2004 májusi letétele óta majdnem megduplázódtak: akkori becslések szerint ez "csak" 2,3 milliárd euróba került volna.

A környezetvédők korábban többször is kritizálták a terveket, mert szerintük a 28 méter magas és 20 méter széles terelőlapok Velencét egy egyszerű tóvá változtatják. Ezek szerintük több kárt okozhatnak, mint az utcákat rendszeresen elöntő árhullámok, mivel a kapuk csapdába ejtik a város körüli szennyeződést, és lehetetlenné teszik a lagúna öntisztulását. A WWF véleménye szerint sokkal hatékonyabb védekezés lenne, ha a város teherkikötőjét bezárnák, és a személyszállító tengerjáró hajóknak sem engednék meg, hogy megközelítsék a várost.

Kutatók egy csoportja szerint - akik Canaletto képeinek tanulmányozásával állapították meg a vízszint emelkedésének mértékét - az ideális helyzetet akkor lehetne csak elérni, ha a várost valahogy sikerülne megemelni 30 centivel.

Velence polgármestere korábban a minél gyorsabb megoldást sürgette, ám most ő is tiltakozott a beruházás ellen, mondván azt a városi tanácsnak is jóvá kell hagynia. Berlusconi azonban tántoríthatatlan: "Nincs több kétely, nincs visszaút" - nyilatkozta a sajtótájékoztatón. A miniszterelnök nem enged: szerinte a tervek megvitatása szakértőkkel és környezetvédőkkel csak lelassítaná a beruházást. Ezt pedig nem engedheti meg magának, mert még a jövő évi választások előtt szeretné nevét a 21. század egyik legnagyobb olasz árvízvédelmi építkezéshez kötni, mely más történelmi városok számára is példaként szolgálhat majd.