2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Konferenciát rendeztek a Barbaricum ösvényein

2005. november 4. 13:30

Szeged és Orosháza után Kecskemét a harmadik város, ahol a Barbarikumi Régészeti Társaság A Barbaricum ösvényein címmel konferenciát rendezett a római kori Pannóniától keletre eső területeken folyó kutatásokról és régészeti feltárásokról.

A Barbaricum latinul barbárok lakta területet jelent. Így nevezték a honfoglalás előtti időben az ókori rómaiak a Kárpát-medence Dunától keletre eső területét, mely Pannóniával volt határos. A Római Birodalom idején a Kárpát-medencében rövidebb vagy hosszabb ideig kvádok (germánok), szarmaták, kelták és hunok éltek.

Barbárok a római birodalom peremén
Százezer régészeti lelőhely Magyarországon
Szarmata sírt találtak Csongrádon
A Bács-Kiskun megyében folyó útépítések azonban most felgyorsították a kijelölt nyomvonal mentén folyó ásatásokat, melyek révén nagy számú szkíta-kori, késő szarmata, avar és honfoglalás-kori települések került elő.

Somogyvári Ágnes, a Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta, hogy az tervezett M8-as autóút nyomvonalán, Dunavecse határában lévő szkíta-kori település feltárása kiemelkedő eredményeket hozott, mert ebből a korszakból kevés leletanyagot találtak eddig a megyében. (A szkíta-kor az időszámítás előtti első évezred, a vaskor időszaka. Házakat, gödröket és kemencéket találtak a vaskori településen.)

V. Székely György régész előadásában a Duna mellett futó 51-es út új nyomvonalának építésekor feltárt, Solttól délre fekvő szarmata település jellegzetességeit ismertette. A feltárás során a település sokféle objektumtípusa került elő; földbe mélyített házak és műhelyek, felmenő falú, földfelszínre épített házakra utaló cölöplyukak, élelemtároló vermek mellett víznyerő kopolyák és ásott kutak. Érdekesség volt, hogy a közel másfél ezer régészeti objektum között találtak négy, késő szarmata-kori sírt, melyeket - a régészek szerencséjére - nem rabolták ki. A sírokban gyöngysorokat, nyakláncokat, edényeket és más ékszereket találtak. A régész szerint a település korát, a feltárt objektumok használati idejét az előkerült leletanyag teljes tisztítása és a restaurálása után lehet pontosabban megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu a II. század közepétől a IV. század végéig - V. század elejéig lakott volt. Ez idő tájt értek el a hunok a Duna vonaláig.

A szarmaták perzsa eredetű népessége a Fekete tenger északi partvidékén végig vándorolt és az Al-Dunán keresztül jött be a Kárpát-medencébe, amikor Pannónia még római kézen volt, illetve Erdélyben még a dák állam állt fenn. A szarmaták a Tiszántúl egy részét és a Duna-Tisza közét szállták meg, a IV. században egy ideig a rómaiakkal léptek szövetségre. A Dunakanyartól le az Al-Dunáig több száz kilométer hosszan vezetett le a Limes Sarmatiae, illetve az elővédet alkotó csörszárkok rendszere, egyes részeken sáncként is kiépítve.

(Múlt-kor/Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár