Lebontják a berlini NDK-palotát

A Köztársaság Palotája az NDK egyik presztízsépülete volt, drága, részben külföldről importált anyagokból készült, s kedvelt szórakozóhelye volt a kelet-berlinieknek azon kívül, hogy a parlament is itt ülésezett és pártrendezvényeket is tartottak a multifunkcionális épületben. Rengeteg csillárja után a népnyelv elnevezte "Erich (Honecker, néhai NDK-vezető) lámpaboltjának".

A kilencvenes évek elején, a keletnémet fordulat idején kiderült, hogy építésekor egészségre ártalmas azbesztet is használtak. Az épületet bezárták, az azbeszttől megtisztították, de nem hozták rendbe, "csontvázként" meredezik a városközpontban. A német parlament alsóháza, a Bundestag úgy döntött, hogy a palotát lebontják, a helyén pedig ismét felépítik a Hohenzollern dinasztia városi kastélyát, ha nem is az egész épületet, de a homlokzatot igen.

A bontást sokszori halasztás után januárban kellene megkezdeni, s körülbelül másfél évig tartana, mert nem lerombolnák, hanem apránként szétszedegetnék az épületet. A bontást sokáig az a félelem hátráltatta, hogy megbomlik a statikai egyensúly, s a szemközti berlini dóm is károsodást szenved. Erre a problémára állítólag találtak megoldást. A Köztársaság Palotája körül dúló vitákban nem egyszer felbukkan, hogy nem csak az azbeszt miatt akarják elhordani az épületet, hanem ellenzői "a diktatúra jelképét" sem akarják tovább tűrni a berlini városközpontban. Sokak szemében a Palota eltakarítása válasz lenne az NDK lépésére: az Ulbricht-féle vezetés ugyanis 1950-ben felrobbanttatta a romos, de talán nem reménytelen állapotban lévő Hohenzollern-kastélyt.

A köztársaság üres palotájában az elmúlt években kulturális rendezvényeket tartottak, időszaki kiállításokat, bemutatták a kínai agyagkatonák másolatait is, koncerteket, táncesteket, színházi előadásokat. Az épület megtartásáért, illetve eltüntetéséért folyó küzdelem véghajrájában megalakult a Szövetség a Palotáért egyesülés, aláírásgyűjtés kezdődött. A Szövetség a Palotáért azt mondja, hogy az épület rendbehozatala 60 millió euróba kerülne, ugyanannyiba, mint elbontása. A Hohenzollern-palota mását legkevesebb 1,2 milliárd euróért húznák fel, s sokak meggyőződése, hogy az adósságokkal küszködő Berlinben "soha" nem jön össze ennyi pénz, viszont a német főváros "gazdagodik" egy kihasználatlan üres grunddal.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarkadi Kovács Ferenc/Berlin)